Az igazságszolgáltatás, melybe a polgári peres eljárás egyaránt beletartozik egy fontos kérdéskör, hiszen a mindennapjainkban is találkozunk polgári jogvitákkal, jogviszonyokkal. A polgári perben alkalmazandó alapelveket a 2016. évi CXXX. Törvény A polgári perrendtartásról tartalmazza. A Polgári perrendtartás megalakulásáig vezető út egészen a Plósz Sándor féle 1911. évi I. törvénycikk megalkotásáig és az azt megelőző az 1868. évi LIV. Polgári Perrendtartásig nyúlik vissza. Hiszen a mai napon is hatályos Pp. kezdetben nem tartalmazta azokat az alapelveket - illetve nem tartalmazta bizonyos részüket - melyek a Plósz Sándor által megalkotott törvény tartalmazta. Az alapelvek kialakulásához nagyban hozzájárult az állam aktuális berendezkedése és a környező országok jogi berendezkedése, szabályozása. Hiszen az 1911. évi I. törvénycikkhez vezető út is, valamint a szocialista rendszerben létrejött 1952. évi III. törvény – másnéven a régi Pp. – is nagyban függött az aktuális állami helyzettől. Az új Pp.-vel a jogalkotó igyekezett az alapelveket oly mértékben megváltoztatni, hogy egy gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb eljárásrend alakuljon ki, amely során a bíróságok leterheltségét is csökkentik a peres eljárások hatékony elbírálásával. A polgári perjog alapelvei mellett szakdolgozatomban szó esik azon alapelvekről is, melyeket más jogágakban is egyaránt alkalmazunk, mint például a büntető eljárások során. Illetve az Alaptörvényben és egyes nemzetközi egyezményekben is megtalálható alapelvekről, melyek a polgári peres eljárásokban is alkalmazandók.