A gyermekvárás és pszichés zavarok

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A gyermekvárás és pszichés zavarok témakörében végeztem vizsgálatot. A terhességhez társuló pszichiátriai zavarok jó része rejtve marad az orvosok szeme és gyakran a betegségben szenvedő nő előtt is. A várandósság alatti depresszió tünete sokszor a terhesség általános velejárója lehet. Nem egyszerű feladat észrevenni, ugyanis a várandós nő még saját maga előtt is próbálja titkolni érzéseit. Amikor a gyermekvárás örömteli időszakát a rosszkedv uralja, feltételezhetővé válik a depresszió jelenléte. Az időben történő felismerés sokat segíthet a betegség lefolyásának alakulásában. Kezelés szempontjából az interperszonális terápiák jó hatékonysággal alkalmazhatók, súlyos esetben azonban a gyógyszerek adása sem kerülhető el. Dolgozatomban, az antenatális hangulatzavar jelenlétét és súlyosságának megítélését tűztem ki célul a Kelet-Magyarországi régióban, ahol erre vonatkozóan szűrővizsgálat eddig nem történt. A terhesség alatti depresszió tüneteinek korai felismerésére az EPDS kérdőívet alkalmaztam, a depresszió súlyosságát a Beck (BDI) teszt segítségével mértem fel. Három összehasonlítást végeztem. Az ezekhez szükséges BDI és EPDS teszteket a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Ultrahang Ambulanciáján töltettem ki terhességük első és második trimeszterében járó várandós nőkkel. Ezen felmérést követően értékeltem ki a BDI teszttel nyert eredményeket. A kapott adatokkal sikerült alátámasztanom azon feltételezést, hogy a terhesség első periódusában lévő nők, hajlamosabbak a különböző pszichopatológiás állapotokra. A második trimeszter ezzel szemben, a várandósság nyugodtabb szakaszának tekinthető. A második vizsgálatban 60, terhességének 12. hetében járó nő BDI és EPDS tesztjeinek eredményeit hasonlítottam össze. A két kérdőív együttes alkalmazásával arra voltam kíváncsi, hogy a tesztek hasonlóan jelzik-e a terhesség alatt fellépő depressziót. A kapott eredményekből esélyhányados számítással elmondható, hogy akit a BDI teszt alapján depressziósnak ítélünk, annak közel négyszer nagyobb az esélye arra, hogy az EPDS teszten is kóros értéket fog mutatni, a BDI-n normál értéket adottal szemben. Végső célom volt információt kapni arról, hogy a Kelet-Magyarországi antenatális populációban, milyen arányban vannak jelen a pszichopatológiával rendelkező terhes nők. Az így kapott eredményeimet hasonlítottam össze a Töreki et al. által Szegeden végzett vizsgálat eredményeivel, melyek a Dél- Kelet Magyarországi régióra vonatkoznak. A Szegeden vizsgált várandósok kisebb %-a mutatott kóros eredményt. Ezzel szemben az általam Debrecenben végzett felmérésben több nő esett a kóros tartományba. A minor depresszió közel hasonló értéket mutatott, major depresszió esetében azonban nagy különbség figyelhető meg a két régió között. A terhesség alatti depressziót számos tényező befolyásolja. Ezek között szerepelhet az életkor, egészség, a biztos kapcsolat hiánya, a lakóhely, idegen nyelvű környezet, ha nem volt tervezett a terhesség, paritás, a gyermekek száma, iskolai végzettség, foglalkozás, anyagi helyzet, nem megfelelő táplálkozás és a dohányzás. Torzító tényezőként fogható fel a kis esetszám, nem homogén populáció és a részletes egészségügyi adatok hiánya. Az itt felsoroltak mindegyike hatással lehetett, az eredmények közötti különbségek alakulására.

Leírás
Kulcsszavak
Terhesség, Depresszió, Pszichés zavar
Forrás