Doktori képzésem során egy kétszülős utódgondozással rendelkező bogárfaj, a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) utódgondozó viselkedésének genetikai hátterét vizsgáltam. Ehhez először terepi megfigyeléseket végeztünk, hogy naprakész információval rendelkezzük a szülők közötti munkamegosztásról. Ennek során a nőstények az utódok számára fiatal növényi hajtásokat halmoznak fel a föld alatti fészekben, míg a hímek a bejáratban védelmezik azt a behatolóktól. Ezt követően meghatároztuk a nagyfejű csajkó genom szekvenciáját, majd azonosítottuk benne a fehérje kódoló géneket és funkciójukat. Az annotáció során külön figyelmet fordítottunk a szaporodási viselkedéssel kapcsolatos gének szekvenciáinak keresésére. A genomot felhasználva a valós-idejű kvantitatív PCR eljáráshoz szükséges referencia géneket kerestünk, melyek az adatok normalizálásához szükségesek. Ennek érdekében olyan, az alapvető sejtfenntartó funkciókat ellátó géneket választottunk, melyek kifejeződése a szaporodási szezon során és az ivarok között viszonylag stabil, így hasznos jelöltek az utódgondozó viselkedés vizsgálatához. Végül vizsgáltuk az inotocin (rovarokban megtalálható oxitocin/vazopresszin ortológ) és az inotocin receptor génexpresszióját a szaporodási időszakban és az ivarok között. Egyik gén kifejeződése sem mutatott ivari eltérést, azonban mindkét gén expressziója megnőtt a szezon során, így az utódgondozó periódusban magasabb volt, mint a szezon elején, ami arra enged következtetni, hogy az inotocin hasonló szerepet tölt be a szülőkben, mint például a kapcsolatfenntartást. Összefoglalva, a dolgozatomban olyan eredményeket mutatok be, melyek segíthetnek megérteni a rovarok utódgondozásának genetikai hátterét, valamint ezen viselkedés evolúcióját.

During my PhD, I investigated the genetic background of the parental care of a biparental beetle species, the Lethrus apterus. First, we performed field observations to obtain up-to-date information on the division of labour between parents. During the parental period, female collects and stores up young plant leaves for the offspring in the underground nest, while male protects it from intruders in the entrance. We then determined the genome sequence of L. apterus and identified the protein-coding genes and their function. During annotation, we paid special attention to searching for sequences of genes related to reproductive behaviour. Next, based on the genome, we searched for reference genes for real-time quantitative PCR to normalize the data. For this purpose, we selected genes with basic cell maintenance functions whose expression is relatively stable during the reproductive season and between sexes, and are therefore useful candidates for studying parental care behaviour. Finally, we examined the gene expression of inotocin (the insect oxytocin/vasopressin ortholog) and inotocin receptor during the reproductive period and between sexes. The expression of neither gene showed any differences between sexes, on the other hand, it increased for both genes during the season, being higher in the offspring period than at the beginning of the season, suggesting that inotocin plays a similar role in parents, such as maintenance of mate recognition. In conclusion, in my thesis, I present results that may help to understand the genetic background of insect parental care as well as the evolution of this behaviour.