Bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából

dc.contributor.authorMargóczi, Katalin
dc.date.accessioned2024-07-23T12:25:23Z
dc.date.available2024-07-23T12:25:23Z
dc.date.issued2021-12-31
dc.description.abstractA hagyományos legeltetés kulturális örökségünk része, és egyben fontos természetvédelmi kezelési módszer Magyarországon. A természetvédők kiemelt feladata a legeltetés és az általa létrehozott életközösségek fenntartása. A fenntartható mezőgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek is nélkülözhetetlen alkotórésze az extenzív legeltetés. Mezőgazdasági szempontból a legelőt csak a termelt takarmány mennyisége és minősége alapján értékelik, a természetvédelmi-biológia azonban az életközösséget fenntartó diszturbanciának tekinti a legeltetést. A vegetációtudomány vizsgálja a legeltetés hatását különböző gyeptársulásokra. A konkrét, lokális esettanulmányok igen fontosak lehetnek a megfelelő legeltetési módszer kiválasztásában.      A tanulmány célja egy bugaci legeltetett és egy nem legeltetett terület összehasonlítása a vegetáció természetvédelmi értéke szempontjából. Négy mintaterületet jelöltünk ki: ( 1) legeltetett buckatető ( Potentillo-Festucetum pseudovinae danubiale ), (2) legeltetett buckaköz ( Potentillo-Festucetum pseudovinae danubiale cynodonetosum ). (3) kontrol buckatető ( Festucetum vaginatae ) és (4) kontol buckaköz ( Molinio-Salicetum rosmarinifoliae ).      A növényfajok borításértékeit felvételeztük minden mintavételi helyen 10 db 1x1 m-es kvadrátban júniusban és szeptemberben 1991 és 1998 között. A növényfajok természetességi értékbesorolását Borhidi (1993) rendszere alapján végeztük el. A természetes élőhelyek fajainak borítás-aránya nagyobb volt a nem legeltetett területeken. A legeltetett buckaközben a csillagpázsit ( Cynodon dactylon ) nagy borítása miatt a gyomok aránya volt nagy. A legeltetett területeken azonban magasabb volt a fajszám, főleg a természetes zavarástűrő fajok nagy száma miatt. A legeltetett és a nem legeltetett területek fajkészlete jelentősen különbözött. Igen jelentős volt azoknak a fajoknak a száma, amelyek csak a kontroll területen fordultak elő, de még nagyobb volt azoknak a fajoknak a száma, amelyek csak a legeltetett területen voltak megtalálhatók. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a bugaci pusztán a biodiverzitás fenntartásához szükség van mind a legeltetett mind a nem legeltetett területekre. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 1 szám 1-2 (2003): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-01) , 22-24
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10499
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376930
dc.identifier.volume1
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/10499
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectfajszámhu
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjectborításhu
dc.titleBugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjábólhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
688.67 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format