Ha megnézzük, hogy milyen viszonyban van a bibliaoktatás, - vagy ha külsős intézményekben tanítunk a hit- és erkölcstanoktatás, - az általános neveléstudománnyal, akkor két dolgot megállapíthatunk. Mivel nevelésről és tanításról szól mindkettő, nem szakadhat el teljesen az általános neveléstudománytól, különösen pedig a tanítási eljárásában kell felhasználnia annak tanítás- és módszertani tanácsait, útbaigazításait. Viszont a bibliaismeret sajátságos önálló helyzetét a világi neveléstudománnyal szemben biztosítja az a körülmény, hogy egészen más a bibliaismeret célja és tárgyköre, mint a világi tudományoké. De vajon hogyan, milyen módszerekkel tudjuk a gyerekek elé tárni, megismertetni a láthatatlan valóságot, hogy ne csak a tananyagot, hanem a történetek valódi üzenetét lássák és érezzék meg?