9635066325
| dc.date.accessioned | 2008-12-20T06:57:19Z | |
| dc.date.available | 2008-12-20T06:57:19Z | |
| dc.description.abstract | A Budapesti Filharmóniai Társaság a legrégebben alapított testület a mai magyar zeneélet működő intézményei között. Másfél százados múltjának első "fejezetét" Erkel Ferenc írta: 1853. november 20-án az ő vezényletével adták első hangversenyüket a Nemzeti Színház tagjaiból alakult muzsikusok. Az eltiport szabadságharc után a hatalom minden erejével gyengítette a társasági életet, ezért csak vállalkozóként kaphattak fellépési engedélyt a Helytartó Tanácstól; társasággá csak az 1867-es kiegyezés után alakulhattak.Az Erkelt követő korszakokat Hans Richter, Erkel Sándor, Kerner István és Dohnányi Ernő neve fémjelezte. A második világháború után Ferencsik János, Kórodi András, Erich Bergel és Rico Saccani került a Társaság élére.Erkel Sándor idejében a Társaságnak két híres világbemutatója volt - Brahms B-dúr zongoraversenye a zeneszerző zongorajátékával és Mahler I. szimfóniája a komponista vezényletével. A Dohnányi-érában Bartók-, Kodály-, Weiner- és Dohnányi-ősbemutatók adtak rangot a filharmonikus koncerteknek.A filharmonikus krónika az újonnan feltárt dokumentumokkal másfél évszázad történetét mutatja be, nem hallgatva el e hosszú időszak kényes fordulatait sem. Mert a Társaság története nem csupán egy zenekar históriája, de hű tükre a viharos magyar történelem alakulásának is. A krónikát képek gazdag sora, százötven év teljes műsora és szereplőinek névsora egészíti ki. | hu |
| dc.identifier.bibid | bibFSZ1146358 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9635066325 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1146358 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/72886 | |
| dc.title | 9635066325 | hu |