A prenatalis UH hatása a fejlődő idegsejtek morfológiájára
Absztrakt
Az ultrahang az utóbbi időben az egyik legszélesebb körben használt diagnosztikai módszerré vált, jelenleg Magyarországon egy egészséges lefolyású terhesség során négy ultrahangos vizsgálatot végeznek. Diplomamunkám során a prenatalis ultrahangos vizsgálat fejlődő idegsejtekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A rendelkezésre álló szakirodalomban egereken végezték a kísérleteket. Az ultrahang stimulus által kifejtett hatást populáció szinten, illetve szerv és sejt szinten egyaránt tanulmányozták. Az elmúlt évtizedek adatai alapján populációs szinten az ultrahang nincs káros hatással az anya vagy a magzat mentális és fizikális fejlődésére. Szerv szinten már 30 perc időtartamú ultrahang stimulus is elég volt ahhoz, hogy in vivo szignifikáns változást indukáljon a neuronok migrációjában, amely egy szigorúan szabályozott folyamat időben és térben egyaránt. Az ultrahang expozíció hatása révén számos neuron elakadt a fehérállományban vagy a mélyebb kérgi rétegekben migrációja során. A sejt szintű hatásokat felnőtt egereken végzett kísérletek alapján néztük a hippocampalis régióban, ahol életük végéig vannak osztódó sejtek. Az ultrahang stimulus képes volt megváltoztatni a neuronok morfológiáját, aktivitását, a sejtszerkezetet és a dendritszámot in vitro és in vivo egyaránt. Több ultrahang kezelés eredményeképpen megváltozott a dendritfa szerkezete, és a kontroll neuronokhoz képest több dendrit volt a kezelt neuronokon. Így az ultrahang stimulus akár megelőzheti a dendritek korral járó redukcióját. Morfológiai változások tekintetében a sejtek lekerekedését, sejttestek zsugorodását és a neuritok átmeneti retrakcióját lehetett megfigyelni. Sejtcsoportot vizsgálva az előbbi változások mellett az egész idegsejtcsoport megjelenése módosult. Tehát a kutatási eredményeket összegezve elmondható, hogy a prenatalis ultrahangos vizsgálat időtartama a lehető legrövidebb legyen, csak amennyi feltétlenül szükséges.