A kedvezőtlen klinikai kimenetel előre jelző tényezőinek vizsgálata a kardiális reszinkronizációs kezelésre non-reszponder betegek esetében

A kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) a betegek harmadában nem javítja a prognózist, vagy a bal kamra (BK) funkcióját, ezen betegeket non-reszpondernek nevezzük (CRT-NR). A CRT-NR csoporton belül különbséget tehetünk azok között, ahol a BK funkció vagy klinikai állapot stabilizálódik (non-progresszor), illetve romlik (progresszor). Célunk az volt, hogy összehasonlítsuk a CRT NR betegek prognózisát a reszponderekével és azonosítsuk a kedvezőtlen klinikai kimenetel prediktorait. Vizsgálatunkba 2010-2019 között defibrillátor CRT pacemaker (CRT-D) beültetésen átesett betegeket vontunk be. CRT-NR-nek tekintjük azokat, akik BK ejekciós frakciója (EF) <10%-ot növekedett 12 hónappal az implantáció után. A NR betegeket 2 alcsoportra osztottuk az EF változás alapján: a non-progresszorok EF-ja 0-9% között változott, míg progresszornak tekintettük az EF csökkenést mutatókat. Azonosítottuk mindkét alcsoportban azokat, akiknél az implantációt követő egy éven belül akut szívelégtelenség miatt kórházi kezelés (SZE), illetve kamrai aritmia (KA) miatt ICD tevékenység történt. A primer végpont a bármely okból bekövetkező halálozás, szívtranszplantáció és műszív beültetés volt. 148 CRT-NR kapcsán 79 non-progresszor és 69 progresszor beteget, illetve 119 reszpondert azonosítottunk. A beavatkozást követő BK EF változás +15,8±0,6% reszpondereknél, +3,9±0,3% és -5,5±0,4% a non-progresszor és progresszor NR alcsoportban. Kaplan-Meier elemzéssel a végpont-mentes túlélés jobb a reszpondereknél a non-progresszor (p=0,002) és progresszor betegekhez (p<0,0001) képest, viszont a non-progresszorok a progresszorokhoz képest jobb prognózissal bírnak (p=0,03). A non-progresszor és progresszor betegek prognózisa kedvezőbb, ha a beültetést követő egy éven beül nem volt SZE/KA (p=0,01: non-progresszorok Ø vs. ≥1 SZE/KA eseménnyel; p<0,001: progresszorok Ø vs. ≥1 SZE/KA eseménnyel). A prognózis hasonló a reszponderek és azon non-progresszorok között, akiknél egy éven belül nem volt SZE/KA (p=0,06). Cox-regressziós analízissel csak az egy éven belüli SZE/KA epizód volt NR betegeknél a kedvezőtlen kimenetel prediktora (HR:2,82; 95% CI: 1,82-4,37, p<0,001). Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a NR betegcsoport heterogén. Ha beültetést követő egy éven beül nincs SZE/KA esemény, a non-progresszorok akár reszpondernek is tekinthetők. Agresszív terápia optimalizáció/szívtranszplantáció kivizsgálás javasolt a progresszorok különösen kedvezőtlen alcsoportjában, ahol egy éven belül ≥1 SZE/KA volt.