Vetésváltás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődésére és termésére
dc.contributor.advisor | Kutasy, Erika Tünde | |
dc.contributor.author | Kerekes, Ferenc | |
dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | |
dc.date.accessioned | 2022-11-21T08:30:05Z | |
dc.date.available | 2022-11-21T08:30:05Z | |
dc.date.created | 2022-10-28 | |
dc.description.abstract | A csemegekukorica édes ízvilága páratlan az egész világon és a nyár folyamán éli szezonját, főképp az augusztusi hónapban. A kukoricának számos pozitív hatása van, magas antioxidáns tartalmú és tápértékben gazdag. Száz grammra lebontva 3-4g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8-12 mg C-vitamint tartalmaz, valamint vasat, foszfort, karotint és meszet is. Feldolgozási formáit tekintve nincs sok, a nagy részét a konzervipar hasznosítja, aztán fagyasztott formában is értékesítik. A friss fogyasztásra való értékesítés aránya alacsony, mindössze 2-3 %-a a termesztett mennyiségnek a KSH adatai szerint. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal is, de a csemegekukorica azon ritka kivétel a zöldségnövények tekintetében, amely Magyarország piacvezető zöldségnövénye maradt. EU-s szinten Magyarország a legnagyobb csemegekukorica termelő és feldolgozó, de világi méretek tekintetében is második. Ez köszönhető annak is, hogy 2004-től EU-s tagállam, így a szabad kereskedelmi övezet tagjaként könnyebben mozognak a termékek. Fontos tudni azt is, hogy a Magyarországon termesztett csemegekukorica 95%-a kerül exportálásra. A dolgozatom célkitűzése, hogy újra bizonyítsuk és rávilágítsunk arra a tényre, hogy a talaj minősége és főképp annak előveteménye milyen módon és mennyire befolyásolja az adott növény, esetünkben csemegekukorica fejlődését, növekedését és érésének idejét, valamint, hogy a hibridek közti különbség milyen mértékben valós és a termelő által ígért előnyök mennyire valósak a gyakorlatban. Célom ezen befolyásoló tényezők vizsgálata, hogy ez által is biztosítva legyen a folyamatos csemegekukorica termés július közepétől egészen októberig, bizonyos esetben akár október végéig. A kísérletünk utáni következtetésekből egyértelműen levonhatjuk azon következtetéseket miszerint a hibridek közt igenis van érési különbség és a megfelelő hibridek kiválasztásával tudjuk alakítani az érés időpontját, valamint azt szabályozni, hogy folyamatos legyen a csemegekukorica érése és betakarítása. Az is megerősítésre került, hogy a talaj minősége, ezáltal az előző évi kultúra és utána hagyott talaj, annak víz és tápanyag szintje úgyszintén befolyásolja a csemegekukorica érésének idejét és termésmennyiségét. Az azonos előveteményű talaj tekintetében az általunk vizsgált hibridek közti különbség 4-5 nap, míg az ellenkező előveteményű talaj, de azonos hibrid esetében az érési különbség mindössze 2-3 nap. A termésmennyiség tekintetében is 4-5 %-os eltérés figyelhető meg a későbbi fajta javára. | |
dc.description.course | Mezőgazdasági mérnöki | |
dc.description.degree | BSc/BA | |
dc.format.extent | 46 | |
dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/341104 | |
dc.language.iso | hu | |
dc.subject | csemegekukorica | |
dc.subject | kukoricatermesztés | |
dc.subject | vetésváltás | |
dc.subject | elővetemény | |
dc.subject | termés | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | |
dc.title | Vetésváltás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődésére és termésére |