A KSH adatai szerint Magyarországon 2018-ban az egy főre eső baromfihús fogyasztás 35,4 kg volt, melyen belül a kacsahús fogyasztás csak töredéke részét képezi a maga 2,43%-val. AVAR (2015) szerint a kacsahús iránti kereslet kielégítése nem jelent problémát a hazai termelőknek, mivel a statisztika azt mutatja, hogy a kacsahús fogyasztás egész évben szinte egyforma, nem úgy, mint a libáé, amiben tapasztalható a szezonalitás. Az Agrárközgazdasági Intézet (2021) jelentése szerint, a magyarországi vágóhidakon a darabszámot tekintve a baromfifélék csoportjában előző évhez képest 43%-kal nőtt a kacsa vágása. Dolgozatom témája az állattenyésztési szakmai gyakorlatom idején keletkezett, amit a Tranzit-Ker Kányási telepén töltöttem, egy törzskacsa állománynál, ahol végeztem a mindennapi feladatokat. Ekkor döntöttem úgy, hogy a szakdolgozatomat a házi kacsából szeretném megírni. Többféle vizsgálat szóba jött az állományon belül, például takarmányozás, keltetés, feldolgozás én mégis a tartástechnológiáját szemeltem ki magamnak, ezen belül is az alomminőség vizsgálatát. Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap az állatok alatt lévő alom minősége és mennyisége. Ez fontos tartástechnológiai- termelési és állatjóléti szempont. A vizsgálat 2022 tavaszán kezdődött a törzsállomány előnevelésekor és a termelési paraméterek folyamatos rögzítései zajlottak a gyakorlati időm alatt is. Vizsgáltuk a nevelhetősége, elhullási arányt és az egyöntetűséget. Ami a nevelhetőséget illeti a Tranzit-Ker cég csoportján belül és így a Kányási telepen is a kacsákat rendszerint zárt, intenzív neveléssel tartják. A rendszeres almozás mellett az alomkezelésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel ez is elősegíti az állományon belüli elhullás csökkenését. Ezért is kell alkalmaznunk különféle alomkezelési módokat, ami az esetek nagy többségében alomporos kezeléssel történik. A Tranzit-Kernél is alkalmaznak alomport és a mind újabb módszerek kipróbálását előnyben részesítik. Így jött az ötlet, hogy kipróbálják a ProBio-Petet, ami egy probiotikus folyadék, mely egy élő mikroorganizmusokon alapuló flórát képez mind a talajban, mind a kacsa szervezetében. A mesterséges baktériumok bekerülnek az emésztőrendszerbe, ahol elkezdenek felszívódni és jobb hatást gyakorolnak a táplálék felszívására, ez ráadásul gyorsabb reakció is, és egyben kevesebb energiát kell elfogyasztaniuk hozzá. A kísérleten belül több szempontot is szemügyre vettünk. Először is a tenyésznövendékeknél figyeltük meg az elhullási arányt, mely mind a két megfigyelt istállóba, ahol a ProbioPet-et használtuk jobb eredményeket hozott a többivel szemben. Illetve megmértük az állatok átlag súlyát minden egyes héten. A mért súlyoknál is pozitív hatást gyakorolt a szer. Tehát itt már láttuk, hogy van értelme folytatni a kutatásunkat. A továbbiakban, amikor már a kacsákból tenyész törzsállomány lett, és elkezdtek a tojók tojni, megfigyelhettük a tojás termelés alakulását. Ez a mutató is mind a két ólnál pozitív irányba haladt a többihez képest, bár az A2-ben a vége felé egy kicsit erősebben lecsökkent a termelés, mint azt vártuk, de a B2 végig kimagasló eredményeket hozott. Majd ezt havonta levetítettük tojó/tojás arányra, vagyis, hogy egy tojó egy hónap alatt hány tojást tojik, amiben a probiotikus készítmény hatása ismét jobb volt az alomporral szemben. Összességében a kísérlet eredményei azt mutatják, hogy a készítménynek van jövője az állattartásban, mivel elmondhatjuk, hogy az Orvia fajta esetében kiváló eredményeket értünk el. A Cherry Valley-nél valószínűleg nem tudta a rövid idő miatt, kihasználni a készítmény adottságai a szervezet, de elmondható, hogy ennél a fajtánál is inkább a pozitív irányba haladtunk. Sajnos a kísérletünket nem tudtuk teljesen a termelés végéig véghezvinni, mivel az állatokat megfertőzte a madárinfluenza és kivágták az egész állományt.