Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására

Abstract

A Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003 tavaszán beállítottunk egy szennyvíziszap komposztos kisparcellás kísérletet. A kísérletben alkalmazott korlátozásmentesen felhasználható szennyvíziszap komposzt összetétele: 40% szennyvíziszap, 25% szalma, 30% riolit és 5% bentonit. A kísérleti területen négy kezelést vizsgálunk, a kontroll mellett 9, 18 és 27 t/ha dózisban juttatjuk ki és szántjuk be a talajba a szennyvíziszap komposztot. A parcellákat újrakezeltük 2006, 2009, 2012 és 2015-ben. a tesztnövények zöldborsó (Pisum sativum L.), tritikálé (x Triticosecale x Wittmack) és kukorica (Zea mays L.), melyek kiterített vetésforgóban követik egymást. A talajmintavétel során a növények betakarítása után, parcellánként 5 leszúrásból átlagmintát képezünk a 0-30 és 30-60 cm-es talajrétegekből. Az eredmények alapján a szennyvíziszap komposzt pozitív hatással van a talaj kémiai tulajdonságaira, növelve a kémhatás értékét és a szervesanyag mennyiségét.