Az alapfokú művészeti iskolák működése és társadalmi környezete

Szűcs, Tímea

Az alapfokú művészeti iskolák működése és társadalmi környezete

dc.contributor.advisor	Duffek, Mihály
dc.contributor.advisor	Juhász, Erika
dc.contributor.author	Szűcs, Tímea
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Bölcsészettudományi Kar -- Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2018-04-20T08:26:22Z
dc.date.available	2018-04-20T08:26:22Z
dc.date.defended	2018-05-09
dc.date.issued	2018
dc.description.abstract	A disszertációban az alapfokú művészeti iskolák működését, szerepét, funkcióját vizsgáljuk, valamint annak a társadalmi közegnek a jellemvonásait tárjuk fel, amely közvetlen-közvetett részese ennek az extrakurrikuláris tevékenységformának. A kutatás célja egyrészt feltárni azokat a képességeket, készségeket, jelenségeket és dimenziókat, amelyekre hatással van a zenetanulás (Gévayné 2010; Cho 2015). Másrészt célunk az alkalmazott társadalomtudományi módszerek segítségével bemutatni a zenét tanuló gyermekek szocio-kulturális jellemzőit. Az új intézménytípus megjelenése (alapfokú művészeti iskola), a létrejött szerkezetváltás, a kibővült képzési kínálat által előidézett változások bemutatása (Homorné 2009) szintén célja az értekezésnek. Az empirikus kutatás elemzésének alapját saját adatbázis képezi: a „Zenetanulás Magyarországon 2017” címmel. A felmérés során kvantitatív módszert alkalmaztunk, önkitöltős, papír alapú kérdőív formájában. Kutatásunk célcsoportját 13-15 éves gyermekek alkották. Az empirikus vizsgálat területének Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket választottuk. Az adatok feldolgozása során SPSS programot használtunk, módszerek terén pedig két- és háromdimenziós kereszttáblákat készítettünk, varianciaanalízist, klaszteranalízist és logisztikus regressziót végeztünk. Azt feltételeztük, hogy a kezdetben elitista képzésnek számító zenetanulás napjainkban nyitottá vált más társadalmi rétegek számára is. Azt láthatjuk, hogy miközben az általános és középiskolákban háttérbe szorult az ének-zene tanítás, a hangszertanulás népszerűsége folyamatosan nőtt, és ez a tendencia jelenleg is folytatódik. Az újabb társadalmi rétegek megjelenése a zeneoktatásban egyértelműen kimutatható az oktatáspolitikai intézkedések kapcsán is, pl. a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű, a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos és autista tanulók ingyen tanulhatnak az alapfokú művészeti iskolákban (2011. évi CXC törvény). Kibővült az intézmények kínálata, a zeneművészeti ág mellett megjelentek a képző- és iparművészeti, a szín- és bábművészeti, valamint a táncművészeti ágak is (11/1994. MKM rendelet). Emellett a zeneművészeti ágon belül is új képzések indultak pl. népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene. Tehát mind az elitista, mind a hátránykompenzáló funkció megfigyelhető az alapfokú művészeti iskolákban, térségenként változó hangsúllyal. Mind a korábbi felmérések szakirodalmi háttere, mind az empirikus tapasztalatok megerősítik azt a feltételezésünket, miszerint a zenei tevékenység jelentős hatást gyakorol az iskolai tanulás eredményességére (Altenmüller 2006; Hodges 2000; Schumacher 2014). Felmérésünkben is a zenét tanuló gyermekeknek jobb a tanulmányi eredménye, átlaguk kb. 1 teljes jeggyel magasabb, mint a kontroll csoportba tartozóké. Ennek egyik oka lehet a zenét tanuló gyermekek társadalmi háttere, miszerint szüleik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, ami befolyásolhatja a tanulmányi teljesítményt (Lannert 2004; Pusztai 2009). A másik okot a zenetanulás transzferhatásai jelenthetik. Számos külföldi és hazai kutatás megerősíti, hogy a zenét tanuló gyermekek eredményesebbek a tanulmányaikban, mert kitartóbbak, jobban koncentrálnak, pozitívabb a munkához való hozzáállásuk, és érvényesülnek a zenetanulás transzfer hatásai a különböző tantárgyi területeken is (Janurik – Józsa 2016; Neville et al 2008; Thompson et al 2004). Emellett a zenetanuláshoz szükséges gyakorlás rendszert visz a tanulók egész életébe, amely könnyebbé teheti az iskolai elfoglaltságok és feladatok közötti jobb eligazodást, ezzel elősegítve a jobb teljesítményt. Feltételeztük, hogy a zenét tanuló diákok magasabb kulturális tőkével és többségében zenei biográfiával rendelkező családok gyermekei, akik befektetésnek tekintik a különböző extrakurrikuláris tevékenységeket, ezzel is segítve a társadalmi hierarchián való feljebb jutást, vagy a meglévő státusuk megőrzését. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége befolyásolja a befektetett idő, energia és anyagiak mértékét. Az empirikus vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a kontroll csoport tanulóinak jelentős része felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermeke, akik anyagi javakkal jól ellátottak, különösen a nagy értékű ingóságokat tekintve, de otthon kevés kulturális útravalót kaptak szüleiktől. A zenetanuló gyermekek intakt, zömmel diplomás és vallásos, kulturális tőke által meghatározott családi miliőből érkeznek az alapfokú művészeti iskolákba. Az anyagi javak birtoklása is visszatükrözi a tradicionális értékrendet, amely megfigyelhető a családok befektetési stratégiájában nemcsak az anyagiak terén, hanem a kultúrába, iskoláztatásba, iskolán kívüli tevékenységekbe való beruházásba is. A feldolgozott szakirodalom és az empirikus eredményeink egyaránt megerősítették, hogy az alapfokú művészeti iskolák társadalmi jelentősége kiemelkedő, sokat tehetnek a felnövekvő generáció formálásában nem csak művészeti területen, hanem a teljesítményük növelésében, és hosszútávon a munkaerőpiaci képességeik fejlesztésében. Ezáltal az alapfokú művészeti iskolák hozzájárulnak a társadalmi-gazdasági fejlődéshez és az életminőség javításához is. In the dissertation we examine the operation, role and function of the primary arts schools and describe the characteristics of the social medium that is a direct and indirect part of this extracurricular activity. On the one hand the aim of the research is to reveal the abilities, skills, phenomena and dimensions that affect the music education (Gévayné 2010; Cho 2015). On the other hand our aim is to introduce the socio-cultural characteristics of music learner children using the applied social science method. The emergence of the new type of institution (primary arts schools), the transformation created and the changes brought about by the expanded training offer is also the aim of the dissertation (Homorné 2009). The analysis of the emprirical research is based on an own database with the title of „Music learning in Hungary 2017”. We used quantitative method during the survey in the form of self-fulfilling paper-based questionnaire. Our target group was 13 to 15 years old children. The area of the empirical study was selected from Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg and Hajdú-Bihar counties. During the processing of the data we used SPSS software, in the field of methods two- and three-dimensional cross tables were made, variance analysis, cluster analysis and logistic regression were carried out. We assumed that music education (which were elitist training in the beginning) has now become open to other social strata as well. We can see that while vocal music teaching in primary and secondary schools has fallen behind, the popularity of vocal education has grown steadily and this trend is still ongoing. The emergence of new social strata in music education be clearly demonstrated in relation of educational policy measures, for example disadvantaged, physical, sensory, mentally disabled and autistic students can learn free of charge in primary arts schools (Act CXC of 2011). The offerings of the institutions have expanded, arts and crafts, drama and puppetry as well as dance arts (11/1994 MKM Decree) have appeared next to music branch. In addition, within the musical branch new trainings have started, for example folk music, jazz music, electroacoustic music. Thus, both elitist and disadvantaged function can be observed in the primary arts schools, with varying emphasis on the regions. Both literature background and the empirical experience of previous surveys support our assumption that music activity has a significant impact on the effectiveness of school learning (Altenmüller 2006; Hodges 2000; Schumacher 2014). In our survey, children who are learning music have better learning outcomes, their grade point average is approx 1 full grade higher than those in the control group. One of the reasons for this may be the social background of music learner children, because their parents have a higher education level, which can affect their learning performance (Lannert 2004; Pusztai 2009). The other reason may be the transfer effects of music learning. Numerous foreign and domestic researches support the fact that music learner children are more effective in their studies, because they are more persistent, more focused, more positive in their work attitude, and the transfer effects of music learning prevail in different subject areas (Janurik – Józsa 2016; Neville et al 2008; Thompson et al 2004). Additionally, the practice of music learning takes a system into the student’s life, which can make it easier to find a better orientation between school activities and tasks, helping to achieve better performance. We hypothesized that music learner students are children of families with higher capital and majority of music biographies who consider the various extracurricular activities as an investment, helping them to move up the social hierarchy or preserve their existing status. Parents’ higher educational attaiment affects the amount of time, energy and material invested. In the empirical study, we found that a significant proportion of the students in the control group are children of parents without higher education, who are well-off, but got little cultural value at home from their parents. The music learner children arrive from the family milieu determined by intact, mostly graduate and religious cultural capital to the primary arts schools. Posession of material also reflects the traditional value system that can be observed in the investment strategy of families not only in the field of material, but also in investment in culture, schooling and out-of-school activities. Both the processed literature and our empirical results have confirmed that the social significance of the primary arts schools are outstanding, they can do much to shape the growing generation not only in the field of art but also in enhancing their performance and in developing their labor market skills in long term. Thus, primary arts schools contribute to socio-economic development and quality of life.	hu_HU
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	231	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/249865
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	alapfokú művészeti iskola	hu_HU
dc.subject	zenei nevelés
dc.subject	kulturális tanulás
dc.subject	transzfer hatás
dc.subject	szocio-ökonómiai státus
dc.subject	primary art school
dc.subject	music education
dc.subject	cultural learning
dc.subject	cultural learning
dc.subject	transfer effect
dc.subject	socioeconomic status
dc.subject.discipline	Neveléstudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	Az alapfokú művészeti iskolák működése és társadalmi környezete	hu_HU
dc.title.subtitle	Egy esélynövelő iskolatípus?	hu_HU
dc.title.translated	The Operation and Social Environment of Primary Art Schools A Type of School with the Potential to Create Opportunities	hu_HU
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu