Bazálsejtes karcinóma a száj körül. A sebészi és nem-sebészi terápia lehetőségei
Absztrakt
A bazálsejtes karcinóma (másnéven basalioma, carcinoma basocellulare) a hám alsó sejtrétegének sejtjeiből kiinduló, nem festékes bőrrákok csoportjába tartozó, malignus elváltozás. A basalioma a leggyakoribb humán malignus tumor, incidenciáját különböző genetikai és környezeti faktorok befolyásolják. Legfőbb kockázati tényezőként említhető a nagyfokú napfényártalom. Hajlamosító tényező még a fehér bőr és világos szem, illetve az életkor előrehaladtával is egyre nagyobb a kialakulási esélye. Számos genetikai körülmény társul a bazálsejtes karcinóma kialakulásának kockázatához. Ide tartozik az albinizmus, a xeroderma pigmentosa, a Bazex-szindróma és a naevoid bazálejtes karcinóma szindróma, másnéven Gorlin-Goltz szindróma, amelyet majd részletesen is ismertetni fogok a későbbi fejezetekben. Az immunszuppresszív kezelésben részesülő betegeknél szintén megnövekszik a bazálsejtes karcinóma kockázata. [1] A korai bazálsejtes karcinómák általában fájdalommentesek, kicsik, áttetszőek vagy gyöngyszerűek, megemelkedett területekkel, amelyeken keresztül kitágult erek jelenhetnek meg (telangiectasia). Tipikus basalioma tünet még a nehezen gyógyuló seb, amely kezdetben néhány milliméter nagyságú, amelyen var, illetve pörk képződés nem figyelhető meg. A tipikus bazálsejtes karcinómák lassan progrediáló tumorok, bár lokálisan destruktívak, metastasis képző képességük azonban elenyésző, megközelítőleg 0.0028% - 0.55% között mozog. Az áttétet adó formái általában a nagy kiterjedésű, lokálisan agresszív, elhanyagolt elváltozások, amelyek az ismételt kezelés ellenére is kiújultak. A basalioma későbbi megjelenési formái azonban elfekélyesedő sebként a mélyebben fekvő területeket is érintheti, folyamatos növekedése miatt roncsolva a környező szöveteket. Többek között ezért is kiemelten fontos az elváltozás időben történő felismerése és kezelése, hajlamosító tényezők megléte esetén pedig a folyamatos szűrővizsgálaton való részvétel.Minden fogászati vizsgálat stomato-onkológiai szűrővizsgálat is egyben, így leendő fogorvosként is kiemelten fontos egy malignus elváltozás felismerése, azonosítása, illetve a beteg kivizsgálásának előkészítése. Legnagyobb részben ez indokolja a témaválasztásomat.