One of the main aims of our research was to examine the mental health status of children and adolescents with type 1 diabetes and to compare them with subjective well-being, self-esteem health, their subjective psychosomatic symptoms, health-related quality of life, body image, life satisfaction and existing levels of depression. The children participating in the research were under the care of the Diabetology Department of the Department of Pediatrics of the Clinical Center of the University of Debrecen. Another important goal of our research was to investigate children’s adherence extensively. Based on the hungarian and international literature, a complex diabetes-specific child adherence questionnaire has not been developed before. To this end, a complex questionnaire with 9 subscales was created in the pre-test phase with standard test development. We also found the assessment and comparison of the psychological characteristics of diabetic and healthy children an important aspect. In this way, we can get a more accurate picture of the psychological features of living with diabetes and its possible positive effects. Age at the time of diagnosis of diabetes may also play a significant role: diabetes can occur more early than before adolescence. As the type of insulin therapy used also plays a prominent role in diabetes care, we considered it relevant to examine this aspect through a comparison of the specifics of conservative therapy as well as insulin pump therapy. We also examined the psychological characteristics and adherence of children within the framework of grouping based on the type of insulin therapy. Based on previous results in the literature, we expected greater efficacy of insulin pump therapy, which can be considered as a newer treatment method. In the second half of our research, various sociodemographic and psychological factors affecting adherence were examined. We hypothesized a significant effect of gender, age, parental education, type of settlement, sibling presence on diabetes-specific variables such as time of diagnosis, type of insulin therapy used. In addition, the effect of previously examined psychological factors on adherence was examined. We assumed a positive effect of subjective well-being, quality of life, self-esteemed health, life satisfaction, and vision, however, we expected a negative effect on depression levels and subjective somatic complaints.

Kutatásunk egyik legfőbb célja az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek és serdülők mentális egészségi állapotának vizsgálata volt, valamint egészséges kortársaikkal történő összevetése a szubjektív jóllét, önértékelt egészség, szubjektív pszichoszomatikus tüneteik, egészséggel kapcsolatos életminőség, jövőkép, testkép, élettel való elégedettség, valamint a fennálló depresszió szint tekintetében. A kutatásban résztvevő gyermekek a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Diabetológiai Szakrendelésének gondozása alatt álltak. Kutatásunk másik fontos célkitűzése a gyermekek adherenciájának széleskörű feltérképezése volt. A hazai és nemzetközi szakirodalom alapján korábban még nem került sor komplex diabétesz-specifikus gyermek adherencia kérdőív létrehozására. Ennek érdekében az elővizsgálati szakaszban sztenderd tesztfejlesztéssel sor került egy komplex, 9 alskálát tartalmazó kérdőív létrehozására. Fontos szempontnak találtuk továbbá a cukorbeteg és egészséges gyermekek pszichológiai sajátosságainak felmérését, összevetését. Ezáltal pontosabb képet kaphatunk a diabétesszel való együttélés lélektani sajátosságairól, illetve ennek esetleges pozitív hatásairól is. További jelentős szerepet játszhat a diabétesz diagnosztizálásakor fennálló életkor is: pozitívabb hatást fejthet ki, ha a cukorbetegség kialakulásár minél koraibb, a serdülőkort megelőző életkorban kerül sor. Továbbá mivel a diabétesz gondozásában kiemelkedő szerepet játszik az alkalmazott inzulinterápia típusa is, így relevánsnak tartottuk e szempont vizsgálatát a konzervatív terápia, valamint az inzulinpumpás terápia sajátosságainak összevetésén keresztül. Az inzulinterápia típusán alapuló csoportosítás keretein belül is megvizsgáltuk a gyermekek mentális egészségindikátorait és adherenciáját. A szakirodalom korábbi eredményeire alapozva az újabb kezelési módszernek tekinthető inzulinpumpás terápia nagyobb hatékonyságát vártuk. Kutatásunk második részében az adherenciára ható különböző szociodemográfiai és pszichológiai tényezők vizsgálatára került sor. Szignifikáns hatást feltételeztünk a nem, az életkor, a szülők iskolai végzettsége, a településtípus, a testvér jelenlétének esetében olyan cukorbetegség-specifikus változók mellett, mint például a T1DM fennállásának időtartama vagy az alkalmazott inzulinterápia típusa. Emellett a már korábban vizsgált pszichológiai tényezők adherenciára kifejtett hatásának vizsgálatára is sor került. A szubjektív jóllét, az életminőség, az önértékelt egészség, az élettel való elégedettség, valamint a jövőkép pozitív hatását feltételeztük, ugyanakkor a depresszió szint és a szubjektív szomatikus panaszok esetében negatív hatást vártunk.