többségi döntésről
| dc.contributor.author | Nagy, Levente | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-30T12:52:30Z | |
| dc.date.available | 2024-07-30T12:52:30Z | |
| dc.date.issued | 2017-03-31 | |
| dc.description.abstract | Modern democracies, based on pluralism, recognize and affirm diversity, permit peaceful coexistence of different interests, values and convictions, and advocate a form of political moderation. For democracy to function and to be successful two of the most challenging questions must be raised and answered: Who have the right for collective decision-making? What principle should be used for these people to be elected? With the development of modern democracies it has become more and more accepted the idea that democracy should rest upon the principle of majority rule, coupled with individual and minority rights. Majority rule thus refers to the quantitative aspect of democracy, while individual and minority rights express the qualitative or constitutional aspect of it. A detailed analysis of democratic decision-making processes shows that not all decisions made by legislature – whose members are elected by the majority of the people – are effective and good decisions, and points at the fact that most of the democratic decisions are not made by the majority but by minority groups, who quite often take the initiative and can seriously influence the majority. This paper focuses on these issues. | en |
| dc.description.abstract | A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihivó kérdései közé tarozik a közügyi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, a döntési folyamatok mechanizmusa, illetve a döntések tartalma. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven kell nyugodnia, a többségi (mennyiségi szempont szerinti) döntést helyezve előtérbe, míg az alkotmányosság a döntések tartalma alapján ítélte (és ítéli) meg annak elfogadhatóságát. Ennek kapcsán legalább két alapvető kérdés merülhet fel: egyrészt, hogy a többségi döntés mennyire mondható hatékony, vagy az „igazságoz” a lehető legközelebb álló döntésnek, másrészt, hogy a többségi döntés valóban a többség akaratának érvényesülését jelenti-e. Számos kutatás mutat rá arra, hogy a többségi döntéseknek lehetnek kevésbé hatékony, az „igazságtól” távol eső kimenetelük, és arra is, hogy a modern demokráciák szerves része a többség által elfogadott kisebbségi akaratok érvényesülése, „többségi” döntés címszó alatt. Jelen tanulmány e két kérdés részleges megválaszolására tett kísérletet. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Metszetek, Évf. 6 szám 1 (2017) , 81-100 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.18392/metsz/2017/1/5 | |
| dc.identifier.eissn | 2063-6415 | |
| dc.identifier.issue | 1 | |
| dc.identifier.jatitle | Metszetek | |
| dc.identifier.jtitle | Metszetek | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/377938 | |
| dc.identifier.volume | 6 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/11564 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Metszetek Társadalomtudományi Folyóirat | |
| dc.subject | többség | hu |
| dc.subject | többségi elv | hu |
| dc.subject | kollektív bölcsesség | hu |
| dc.subject | csoporthatás | hu |
| dc.subject | csoportdöntés | hu |
| dc.subject | normalizálódás | hu |
| dc.subject | kockázatvállalás | hu |
| dc.subject | polarizáció | hu |
| dc.subject | majority | en |
| dc.subject | majority principle | en |
| dc.subject | collective wisdom | en |
| dc.subject | group effect | en |
| dc.subject | group decision-making | en |
| dc.subject | risk taking | en |
| dc.subject | group polarization | en |
| dc.title | többségi döntésről | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)