A diplomamunka fő témája a vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, de nagyobb hangsúlyt a bírósági szakaszt megelőző nyomozati szakasz - a kihallgatás – kapott, tekintettel arra, hogy a vádemelés előtt történik a legtöbb bizonyítás, e körben pedig a tanú és terhelt kihallgatása(i) is, mely(ek) a büntetőeljárás egyik legfontosabb eleme(i), ugyanakkor az egyik legnagyobb hibaforrása is a bizonyításnak. Minthogy a vallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz, ezáltal annak megszerzése során rendkívül nagy lehetőség van a befolyásolásra, melyet a kihallgatást végző személy – akár szándékosan, akár tudtán kívül – el is követ. A legtöbb helyen a tanú vallomásával foglalkozom, ugyanis neki a nyomozás megkezdésétől egészen az ítélethozatalig fontos szerepe és jelentősége van. Azonban a tanúvallomás nem minden esetben a legmegbízhatóbb bizonyítási eszköz, mivel a tanú könnyen befolyásolható, ezáltal vallomása alapján a valóság elferdülhet és nem annak megfelelő ítélet születik. Ahogy dolgozatom is bemutatja, több módszer is létezik a tudattartalom feltárására, megismerésére és a vallomás értékelésére, annak érdekében, hogy a valóságról minél pontosabb képet kapjunk. Ennek érdekében a bíróság munkáját a nyomozóhatóság, pszichológusok és a kriminalisztika tudománya segíti.

A dolgozat felépítését tekintve tartalmi szempontból az első fontosabb egység a személyi jellegű bizonyítékok bemutatása, ezt követi a befolyás természetének és ismérveinek bemutatása. A következő jelentősebb egység a vallomások kialakulását befolyásoló objektív és szubjektív tényezőket mutatja be, ahol kitérek az eredeti tudomásszerzésre ható befolyásra, a szuggesztióra és a sztereotípiák befolyásoló hatására is. Ezután következik a Miranda-ügy bemutatása, mely ehhez a témakörhöz nélkülözhetetlen, ugyanis ez a korábbi amerikai jogeset teremtette meg a magyar jogban a hallgatás jogára történt figyelmeztetés szabályait, melyeket kötelező alkalmazni a büntetőeljárás minden mozzanata során és fontos következmények is fűződnek hozzá. Ezt követően újabb nagyobb egységet képez a kihallgatás, a kihallgatás taktikája, a kényszervallatás, a kihallgatás szakaszai. A kihallgatott befolyásolásán belül kitérek a megtévesztő és rávezető kérdésekre, a taktikai blöffre, valamint a poligráfos hazugságvizsgálatra. Ezután azt az érdekes jelenséget mutatom be, hogy hogyan születik beismerő vallomás abban az esetben, mikor nem a terhelt követte el a bűncselekményt, de azt mégis beismeri. Végül a bírósági tárgyalás során történő befolyásolást mutatom be. Ezt követi egy rövid összegzés, majd a felhasznált irodalomjegyzék.