Az 1992 – ben kiadott Olvasás és társadalom című könyvből kiderül az érdeklődő számára, hogy az 1989 előtt lefolytatott olvasás aktivitás mérése (a 18 éven felüli magyar népesség körében) milyen eredményekkel zárult.Az akkori lakosság 35,6 % - a semmilyen nyomtatott információt hordozó kiadványt nem olvasott vagy ha mégis, akkor kizárólag csak sajtóterméket, napilapot és az előbb említetteken felül könyvet a 64,4 % olvasott. Ebből a ténylegesen rendszeres olvasók száma pedig alig haladta meg a 18 % - ot.1 A szóban forgó irodalomból kiderül az is, hogy milyen olvasást befolyásoló társadalmi – demográfiai tényezők alakíthatják a vizsgálatunk eredményét. A vizsgálati eredmények lehangolóak, amelyet az alábbi szövegrész szerzője is megállapított:A tájékozódásban fontos szerephez jut a könyvtár, mint a mindig megbízható, pontos, ellenőrzött és legfőképpen visszakereshető információk tárháza. A visszakereshetőség egyik feltétele a nem változtatható, rögzített információ – hordozókhoz való hozzáférés.A Komádi Városi Könyvtárban dolgozva felelősséget érezve a könyvtárunk látogatói iránt, szakdolgozatomban vállalkozok a helyi olvasói szokások jelenlegi állapotának vizsgálatára és elemzésére, valamint a fejlesztésre, modernizálásra szoruló területek megvilágítására és javítási lehetőségeire.