Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel
| dc.contributor.advisor | Demeter, Gábor | |
| dc.contributor.advisor | Szabó, Szilárd | |
| dc.contributor.author | Buró, Botond | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-05-10T06:58:19Z | |
| dc.date.available | 2010-05-10T06:58:19Z | |
| dc.date.created | 2010 | |
| dc.date.issued | 2010-05-10T06:58:19Z | |
| dc.description.abstract | A vizsgálatok célja az oroszlányi XX- as számú meddőhányó állapotának feltárása. A munka a mintaterület kiválasztásával kezdődött. A mintázandó terület egy meddőhányó, Oroszlány település határában. A hányót XX -as számmal jelölik. A terület és a téma kiválasztása után terepi munkákat végeztünk témavezetőmmel. A terepi kiszállások alkalmával a terület pontos felmérését végeztük el. Meghatároztuk a helyzetét, kerületét, területét, magasságát. Felmértük a meddőn élő növényfajokat, a rézsű állékonyságát mérő eszközöket helyeztünk ki, a felületi erózió megállapítására felvettük az alapállapotot a kijelölt eróziós árkokban. Katéna rendszernek megfelelően talajszelvényeket ástunk a hányó tetején lejtőjén és alján. A szelvényből talajmintát vettünk különböző rétegekből, illetőleg Vér –csövekkel bolygatatlan magmintákat vettünk. A meddőhányót megfúrtuk kézi fúróval. A hányón 8 méter mélységbe sikerült lefúrni kézi erővel. Készítettünk a még egy furatot a kontroll területen. Itt 4 métert fúrtunk, mert itt értük el a talajvíz szintjét. A furatból húsz centiméterenként magmintát vettünk. A mintákat a laborba szállítottuk. Megmértük a minták pH-t mind vizes mind pedig KCl-os oldással. Megmértük a minták kalcium-karbonát tartalmát, valamint a szerves anyag tartalmat. A minták szemcseösszetételét is megvizsgáltuk, ez a szennyezés érzékenység szempontjából fontos. A kapott eredményeket kiértékeltem. A helyszíni vizsgálatok adataiból az derül ki, hogy a felszín tömegmozgások szempontjából stabil, de a lináris és areálils erózió jelentősen károsítja a felszínt. A deponálás során méterként agyagréteget építettek be az öszletbe, ami a szennyeződések mélybe való lejutását akadályozza meg, így szennyeződés a felszínről, illetőleg oldalirányba kerülhet ki az elegyből. A laboratóriumi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha egy tényleges szennyeződés jutna ki a hányóból, akkor az allúviumon- homok- keresztül a hányó lábán lévő patakba kerül, ami pedig egy természetvédelmi terület határán folyik el. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Környezettudományi | hu_HU |
| dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 50 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/95892 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Meddőhányó | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Földtudományok | hu_HU |
| dc.title | Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel | hu_HU |