Rizikófaktorok szerepe a stroke kialakulásában és a primer prevencióban
| dc.contributor.advisor | Nagy, Valéria | |
| dc.contributor.advisordept | Kenézy Kórház Neurológiai Osztály | hu_HU |
| dc.contributor.author | Horváth, Nóra | |
| dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponent | Batár, Péter | |
| dc.contributor.opponent | Kertész, Attila | |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-09-16T07:32:24Z | |
| dc.date.available | 2021-09-16T07:32:24Z | |
| dc.date.created | 2021 | |
| dc.description.abstract | Magyarországon évente közel 50 000 ember kerül kórházi felvételre stroke miatt., valamint a harmadik leggyakoribb halálok. A globális incidenciája 13,7 milló fő évente és második leggyakoribb halálok (az összhalálozás 11%-ért felel). Habár a stroke-kal kapcsolatban nem csak a mortalitás, hanem a stroke okozta maradandó károsodások terhe is jelentős, nem csak a beteg számára, hanem a közvetlen környezetének, valamint gazdaságilag is. Emellett nem mehetünk el, ugyan is az aktuális tendenciák szerint a stroke incidencia jelentősen nőni fog az elkövetkezendő években, részben a társadalmak elöregedése miatt, részben pedig a nyugati életmód elterjedésével járó rizikófaktorok előfordulásának megemelkedése. Elmondható, hogy az összes stroke eset 90%-a mögött 10 befolyásolható rizikófaktor áll: hypertónia, dohányzás, étrend, fizikai aktivitás, diabetes mellitus, alkohol fogyasztás, pszichoszociális stressz, depresszió, szívbetegségek, apolipoprotein B és A1 aránya. Ezek felismerésével és eliminálásával hatékony prevencióra van lehetőség, csökkentve a társadalomra és az egyénre nehezedő betegségterhét a cerebrovascularis betegségeknek. A magyarországi prevenció hatásossága elmarad a nyugat-európai országokéhoz képest, ami a stroke statisztikákban is meglátszik. A jól működő prevenciós stratégiákhoz szükség van a kormány, az alapellátás, valamint a szakorvosok együttműködésére, de ez még mindig csak az infrastruktúráját biztosítja a megelőzésnek. A populáció, és a betegek hajlandósága a változtatásra kiemelt jelentőségű, így a hatékony prevenciónak a szűréseken kívül elengedhetetlen része a betegoktatás. Külön problémát jelentenek az alacsony szocioökonómiai státuszú egyének, akik általánosan alacsonyabb iskolázottságuk miatt kevésbé tájékozottak, ugyan akkor számos rizikófaktor gyakoribb a körükben. | hu_HU |
| dc.description.course | általános orvostudományi | hu_HU |
| dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 44 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/321747 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | stroke | hu_HU |
| dc.subject | primer prevenció | hu_HU |
| dc.subject | ischaemiás stroke | hu_HU |
| dc.subject | vérzéses stroke | hu_HU |
| dc.subject | prevenció | hu_HU |
| dc.subject | rizikófaktorok | hu_HU |
| dc.subject | stroke rizikófaktorok | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Neurológia | hu_HU |
| dc.title | Rizikófaktorok szerepe a stroke kialakulásában és a primer prevencióban | hu_HU |