Ukrajna, – mint Európa nyitott ablaka vagy az újraébresztett „Szovjetunió” rablánca
dc.contributor.advisor | Czeglédi, Pál | |
dc.contributor.author | Druzsek, Anita | |
dc.contributor.department | DE--Gazdaságtudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2015-05-11T09:03:36Z | |
dc.date.available | 2015-05-11T09:03:36Z | |
dc.date.created | 2015-05-11 | |
dc.description.abstract | Hipotézisek, tézisek, elmélkedések útján vajon képes-e Ukrajna saját fejlődési pályára lépni vagy az örök sorsa Oroszország vagy a nagyhatalmi államok csatlósává válni. Ukrajna képes-e megteremti egy demokratikus berendezkedési szuverén semleges független államot vagy az ország elbukik vagy akár kettészakad. Beszélhetünk-e egy országon belül két nemzetről, két külön civilizáció, eltérő fejlettségi szinttel, ami később két nagyhatalom részeként fejlődhet tovább. A dolgozat Acemoglu – Robinson (2013) elmélete alapján mutatja be, miért buknak el a nemzetek. A kultúra, a földrajzi adottságok meghatározzák, egy ország gazdasági-politikai szerepét s ezzel magyarázza az eltérő nemzetek közti fejlődést. Egyszerű kérdéseket kutat a szerzőpáros, hogy miért gazdag az egyik ország s miért szegény a másik. Sen (2003) szerint a szabadság kibővítése a fejlődés elsődleges célja s legfőbb eszköze is. Az egyéni szabadságot központi értéknek s egy-egy társadalmi berendezkedés integráns részének tekinti. Ukrajnában a politikai jogok centralizáltak, aminek gyarmati múltja a posztszovjet identitás. Léphet-e a gazdasági fejlődés pályára, ha lemond-e jogokról, ami egyet jelent az európai nyitással. Barro (2003) szerint a gazdasági növekedés esélye a magas színvonalú oktatás, a jó egészségi állapot, a kormányzat alacsony jóléti kiadásai, a törvényesség és a kedvező cserearány. Huntington (1999) nézetei szerint meglehet nem a szabadság, egyenlőség és a szolidaritás lesz az alapérték, hanem a különböző kultúrák civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékeinek összecsapása. A mai ukrán konfliktus erre a paradigmákra, elméletekre jól visszavezethető. Lehetséges, hogy két külön nemzetté szakad ami beépül-e két külön civilizáció (euro atlanti- orosz) társadalma közé, vagy az erősebb hatalom felül kerekedik s Ukrajna, mint független, szuverén állam elbukik. | hu_HU |
dc.description.corrector | KE | |
dc.description.course | Vezetés és szervezés | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 58 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/212567 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.rights | CC0 1.0 Universal | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/ | * |
dc.subject | Ukrajna | hu_HU |
dc.subject | posztszovjet identitás | |
dc.subject | demokrácia | |
dc.subject | szocializmus | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány | hu_HU |
dc.title | Ukrajna, – mint Európa nyitott ablaka vagy az újraébresztett „Szovjetunió” rablánca | hu_HU |
dc.title.subtitle | Posztszovjet identitás, kultúra vs. demokratikus politikai intézmények az ukrán gazdasági fejlődési pályán | hu_HU |