Az argentin válság

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorErdey, László
dc.contributor.authorKeresztesi, Gábor
dc.contributor.departmentDE--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-10-29T12:00:45Z
dc.date.available2014-10-29T12:00:45Z
dc.date.created2014-10-29
dc.description.abstractSzakdolgozatomban az 1998-2002 között lezajlott argentin válság bemutatására vállalkoztam. Elméleti áttekintésem során rámutattam, hogy a válságok koránt sem csak a múlt században voltak megfigyelhetőek, hanem lényegében mióta a kapitalizmusról beszélhetünk, az a nemzetközi pénzügyi rend természetes velejárójának tekinthető. A válságok azonban egyre gyakrabban és egyre komolyabb méretekben alakulnak ki. Ennek oka abban rejlik, hogy a világgazdaságban a globális pénzügyi rendszert értékelni és ellenőrizni képes rendszer nem alakult ki, így abban egyre több olyan rés képződik, amelyet a nagyobb profit reményében egyre több intézményi befektető akar kihasználni. Nem feledkeztem meg bemutatni azokat a közgazdasági véleményeket sem, amelyek szerint a válságok negatív hatásainak enyhítésére a jelenlegi közgazdasági modellek újragondolására és a mostaninál jóval nagyobb társadalmi érzékenységre volna szükség. Argentína a dél-amerikai kontinens harmadik legnagyobb gazdasága, azonban komoly strukturális hiányosságokkal rendelkezik. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy az argentin válság kialakulásában jelentős szerepe volt a túlzottan befele forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitikának, valamint az agrárszektor túlzott jelentőségének a teljes nemzetgazdaságon belül. Habár már az 50-es évektől az aktuális kormányok igyekeztek az ország gazdaságát fejleszteni és modernizálni, ezt mindig azokban az időkben erőltették, amikor a nemzetközi piacon az így előállított többlettermékekre nem volt kereslet. Az argentin exporttermékek a fokozott állami dotáció dacára is nehezen voltak eladhatóak, ugyanakkor a túlzott állami szerepvállalásnak köszönhetően szinte állandósult a folyó fizetési mérleg deficitje. Mindezek oda vezettek, hogy az ország a költségvetési egyensúlyát csak külföldi hitelek felvételével tudta fenntartani, ami azonban szinte már kezdetektől magában hordozta az adósságspirál kialakulásának rémképét, ami később sajnos be is következett. Végül, de nem utolsó sorban az államcsőd bekövetkeztében a sokáig eredményesnek bizonyuló Plan Convertibilidad játszott nagy szerepet, amely szigorú fiskális jellegéből és a pesó árfolyamának dollárhoz kötöttségéből adódóan a rugalmas monetáris politika folyatatását nem tette lehetővé az argentin jegybank számára. Az argentin gazdasági összeomlás a belső strukturális problémák mellett a túlzott külső finanszírozásnak való kitettségnek köszönhető. Ezt a két problémát Argentínának teljes egészében mind a mai napig nem sikerült orvosolnia. Ugyan 2005-re sikerült kilábalniuk a válságból, azonban a 2008-as globális gazdasági válság ismét lelassította az akkora már növekedési pályára álló gazdaságot, így még napjainkban is egy ingoványos talajon mozgó és bizonytalan jövőbe tekintő nemzetgazdaságnak tekinthető az argentin gazdaság.hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.courseGazdálkodás és menedzsmenthu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent48 oldalhu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/199258
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectArgentínahu_HU
dc.subjectválság
dc.subjectargentin válság
dc.subjectPlan Convertibilidad
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleAz argentin válsághu_HU
dc.title.translatedThe crisis of Argentinahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)