Szakdolgozatom témájának a tizenhetedik századi holland és magyar gasztronómia összehasonlítását választottam. Ez a téma magába foglalja az étkezési szokások, korabeli konyha, terített asztal összevetését, milyen hasonlóságok, illetve különbségek voltak az adott országok konyhakultúrájában. A 17. század különleges időszak volt mind Hollandia, mind Magyarország történelme szempontjából. Hollandiának ez az időszak volt az úgynevezett “arany évszázada”, amely egyenlő volt a jóléttel, virágzó gazdasággal, illetve fellendüléssel. Magyarország ekkor már túl volt a saját “arany évszázadán”, számára az említett század egy nehezebb, ám rendkívül különleges időszakot hozott. Az ország három részre szakadt: a Királyi Magyarországra, az Erdélyi Fejedelemségre, illetve a Török Hódoltságra. A különböző kívülről érkező hatások nagyban hozzájárultak az akkori gasztronómia kialakulásához. Az összehasonlításnál fontos szempont, hogy a társadalomnak nem ugyanazon rétegeinek szokásait vetettem össze, ugyanis Magyarországon ezidőtájt a nemesség, Hollandiában pedig a polgárság volt nagyobb lélekszámú. Ebből következik, hogy természetesen az adott társadalmi réteg étkezési szokásairól maradt ránk a legtöbb írásos adat. Az ebből a korból fennmaradt szakácskönyvekből sok információt megtudhatunk a korabeli konyhákról. Hollandiában a leghíresebb ilyen szakácsköny a De verstandige kock volt, Magyarországon pedig a Szakácstudomány, illetve Bornemisza Anna szakácskönyve. A terített asztalokat összehasonlítva több hasonlóságot, mint különbséget lehet felfedezni a két ország étkezési szokásai között. Mindkét országra jellemző, hogy kezdetben egy darab száraz kenyeret használtak tányér gyanánt, amely az megváltozott az idők folyamán és a 17. századtól áttértek a hagyományos tányér használatára. Az evőeszközök “evolúcióját” szintén figyelemmel kísérhetjük. A meglévő adatok alapján elmondhatjuk, hogy a korabeli konyhák szintén nagyon hasonlóak voltak a két országban. A kandallót több célra is használták: a tűz fölé függesztett bográcsban főztek, illetve nyársra húzva, a tűz fölött húsokat sütöttek. Az eszközök, illetve berendezések már kezdtek hasonlítani a ma is használatos eszközökre, azonban azoknak még a kezdetleges változatait használták. 25 Az étkezést illetően a legnagyobb különbség talán a húsfogyasztásban fedezhető fel. Magyarországon a lakosság sokkal több húst fogyasztott, ezzel szemben Hollandiában inkább a halfogyasztás került előtérbe. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarország területi adottságai lehetővé tették a vadállomány nagymértékű elszaporodását, Hollandiában pedig a tenger biztosította az élelmet a népnek. Az italfogyasztási szokások is eltérőek voltak ebben a korban: a magyarok a melegebb éghajlatnak köszönhetően finom szőlőket termeltek, amiből bort készítettek, így a bor volt az elsődleges ital. Hollandiában nem volt alkalmas az éghajlat a szőlőtermesztésre, ők a rossz vízminőség miatt sörrel, vagy vízzel higított sörrel helyettesítették a vizet. A 17. század egy történelmileg meghatározó korszak volt mind Hollandia, mind Magyarország szempontjából. A konyhakultúrával kapcsolatos fejlődések és történések nagy jelentőséggel bírtak az adott korban, ezzel kihatva a mai étkezési kultúra, étkezési szokások kialakulására.