A csávázószerek használata az összes növényvédelmi eljárás közül a legkisebb környezeti terheléssel járt, azonban az EU illetékes bizottságának 2013. május 24-én közzétett rendelete (485/2013/EU) alapján ez az eljárás az Európai Unió területén a méhek védelme érdekében gyakorlatilag megszűnt.Ezért a talajfertőtlenítő szerek alkalmazása előtérbe kerül, azonban kérdéses a talajfertőtlenítő szerek a növényállományra és a talajéletre gyakorolt hatása. Növényvédelmi szempontból a talajfertőtlenítés célja egyértelműen azoknak a talajlakó kártevőknek az elpusztítása, amelyek a csíranövényt támadhatják, azonban feltételezhető, hogy ezek a vegyszerek nem csak a kultúrnövényre veszélyes kártevőket ölik meg, hanem a talajban élő egyéb organizmusokra is hatással vannak. Kutatómunkám során egy növényvédelmi kísérletben vizsgáltam a szerves foszforsav-észter tartalmú talajfertőtlenítő, illetve több, szulfonilurea típusú herbicid interakciójából származó lehetséges fitotixikus tüneteket kukorica hibrideken. Liziméteres kísérletben - a növényvédelmi kísérletben is alkalmazott talajfertőtlenítő szereknek, továbbá egy, az adott gyártó által ajánlott talajfertőtlenítő szer + talajkondicionáló kombinációjának, illetőleg különböző talajéletet serkentő készítményeknek a talajéletre gyakorolt hatását követtem figyelemmel, amelyet egy infravörös gázanalizátor segítségével, a talajból kibocsátott CO2-koncentráció mérésével számszerűsítettem