Aestivum búzákon végzett fungicides kezelések hatásai a mennyiségi és minőségi paraméterekre

dc.contributor.advisorKaraffa, Erzsébet Mónika
dc.contributor.authorLehoczki, András
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-04-17T12:29:20Z
dc.date.available2013-04-17T12:29:20Z
dc.date.created2013
dc.date.issued2013-04-17T12:29:20Z
dc.description.abstractA búzafajták termesztésénél fontos cél a termésbiztonság (termésmennyiség és -minőség) növelése. Ennek fő megvalósítási lehetősége a műtrágyák és peszticidek megfelelő alkalmazása. Dolgozatomban a peszticidek oldaláról közelítem meg a témát, ezen belül is a fungicidekkel való kezelések hatásait vizsgálom. Bizonyos években az aratás előtti csapadékos időszak komoly problémát okozhat a búza állományok fokozott gombás megbetegedése. Azonban – ahogy kísérletemből is kitűnik – a fertőzésre nem csupán csapadékos években kell számítanunk, hanem akár az olyan kevés csapadékkal járó években is, mint amilyen a 2012-es volt. A különböző gombabetegségek számottevő termésveszteséget, valamint minőségbeli romlást okozhatnak. A gombás megbetegedésekkel szemben fungicides kezeléssel és rezisztencia-nemesítéssel lehet a leghatásosabban védekezni. Amennyiben folyamatos és szakszerű az agrotechnika, valamint ezt kiegészíti egy megfelelően végrehajtott növényvédelem akkor biztosított a genetikailag meghatározott búzaminőség és termésmennyiség kiteljesedése, az adott év ökológiai viszonyaihoz mérten. Kísérletem során az egyik vizsgált fungicid egy több hatóanyag kombinációjú szer volt, mely tebukonazolt –szántóföldi körülmények között az egyik legjobb Fusarium-ellenes gombaölő hatású hatóanyag – triadimenolt és spiroxamint tartalmazott. A másik felhasznált készítmény pedig egykomponensű volt, 70% tiofanát-metilt tartalmazott. A kísérlet során két martonvásári nemesítésű búzajfajtán (Triticum aestivum) vizsgáltuk a fentebb leírt két gombaölő szer egyszeres és kétszeres kezelésének hatásait a terméseredmény, az ezermagtömeg, a Fusarium fertőzöttség, a kiőrlési százalék, a sikér index és a sikérterülés vonatkozásában. Az értékek alakulását a fajta, az alkalmazott növényvédő szerek, és az aratás előtti hetek ökológiai viszonyai meglehetősen determinálták. A belső Fusarium fertőzöttség mértékét szignifikánsan csökkentette mindkét gombaölőszeres kezelés. A fungicidek alkalmazása befolyásolta a búza minőségi paramétereit is.hu_HU
dc.description.courseNövényorvosihu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent55hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/165049
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectFusarium fertőzöttséghu_HU
dc.subjectZeleny-indexhu_HU
dc.subjectfehérjetartalomhu_HU
dc.subjectsikérterüléshu_HU
dc.subjectkiőrlési százalékhu_HU
dc.subjectsikér indexhu_HU
dc.subjectnövényvédelemhu_HU
dc.subjectlisztminőséghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelemhu_HU
dc.titleAestivum búzákon végzett fungicides kezelések hatásai a mennyiségi és minőségi paraméterekrehu_HU
Fájlok