A népi bútorzat változása Északkelet Magyarországon a 18. századtól a 20. század elejéig
| dc.contributor.advisor | Bartha, Elek | |
| dc.contributor.author | Veres, Gábor | |
| dc.contributor.authorvariant | Veres, Gábor | |
| dc.contributor.department | Történelem és néprajz doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskola | |
| dc.date.accessioned | 2009-03-10T08:22:37Z | |
| dc.date.available | 2009-03-10T08:22:37Z | |
| dc.date.defended | 2007-10-11 | |
| dc.date.issued | 2007 | |
| dc.description.abstract | Az értekezés célja a népi bútorok néprajzi-történeti vizsgálata XVIII századtól a XX. század elejéig. A dolgozat három irányból vizsgálja meg az északkelet-magyarországi népi bútorokat: 1. Áttekinti azokat a folyamatokat, amelyek a népi lakáskultúrában zajlottak. Hogyan változott a területen a parasztság lakáskultúrája? Ezen belül kiemelt figyelmet szentel a ház térszerkezetének és a díszítő stílusnak. Melyek azok a sajátosságok, melyek az országnak csak ezen a részén voltak megfigyelhetők? Milyen külső történelmi és kulturális folyamatok töltöttek be katalizátor szerepet a változások térbeli és időbeli bekövetkezésében? 2. Vizsgálja a népi bútorok történeti fejlődését típusok szerint. Hogyan illeszkedett a terület népi bútorzatának a fejlődése a magyarországi folyamatokhoz? Megvizsgálja, hogy típusok szerint melyek voltak azok a sajátosságok, amelyek Északkelet-Magyarország jellemzői. A sajátosságokat részint a stílusban, a szerkesztésmódban másrészt viszont a változások időbeli eltolódásában keresi. 3. Nagyon fontos terület a készítők és a készítőközpontok vizsgálata. A terület népi bútorai különböző készítő közegből kerültek ki a specialistáktól a háziiparosokon át a képzett asztalosokon keresztül a manufaktúrákig, bútorüzemekig. A céhtag asztalosmester évekig tartó tanulás és legtöbbször Északkelet-Magyarországon belül, de más-más vármegyében, városban vándorolva, asztalosműhelyekben dolgozva szerezte képzettségét. A terület specialistái-háziiparosai családi, falubeli hagyományokat folytattak, míg a bútorüzemek új típusú, divatos darabjaival a bútorok elvesztették egyediségüket. A készítő központok vizsgálata során egyrészt be kellett határolni a készítők körét. Feltárásra került, hogy az adott bútortípus a kézművesipar mely szintjén került előállításra. Történeti adatokkal mutattam be azokat a fázisokat, munkafolyamatokat, melyek a központ kialakulásában, fejlődésében meghatározókká váltak. A dolgozat a lehető legszélesebb tárgyi anyag alapján rajzolta meg a vizsgált terület népi bútorkészítő központjainak jellemző stílusjegyeit, táji párhuzamait. | en |
| dc.format.extent | 140 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/79744 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.language.iso | en | en |
| dc.subject | Magyarország | en |
| dc.subject | Hungary | en |
| dc.subject | 20.század | |
| dc.subject | 18. század | |
| dc.subject | etnográfia | |
| dc.subject | 20. century | |
| dc.subject | 18. century | |
| dc.subject | etnography | |
| dc.subject.discipline | Történelemtudományok | en |
| dc.subject.sciencefield | Bölcsészettudományok | hu |
| dc.title | A népi bútorzat változása Északkelet Magyarországon a 18. századtól a 20. század elejéig | en |
| dc.title.translated | Changes in Folk in Furniture in Norteastern Hungary from the Eighteenth Century Until the Begenning of the Twentieth Century | en |
| dc.type | PhD, doktori értekezés | hu |