The study aims to show the most important demographic characteristics of long-term commuting workers and the emerging territorial disparities using the latest available statistics. The main motivation for commuting, including long commuting, is still to get the job they deem appropriate, but about a quarter of a million people take on much greater burdens than average and only travel home weekly or less frequently in Hungary. Most of them make this decision by force, as there are no job opportunities in their place of residence, but the income they provide is very important for their families. Long-term commuters mostly do seasonal work (construction, catering, etc.) and work in physical jobs. Unsurprisingly, men are more likely to take on the life form with increased physical and psychological strain, but not only the heads of the family in their forties, but also young people in their 20s who are not yet independent of their families are represented in large numbers. Long commuting is characterised by marked territorial inequalities, and those affected mainly start from villages, despite the fact that the high level of public employment in the most disadvantaged areas is affecting the direction of the stay of the workforce.

A tanulmány az elérhető legfrissebb statisztikai adatokat felhasználva kívánja bemutatni a huzamos ingázásban résztvevő munkavállalók legfontosabb demográfiai jellemzőit, illetve a kirajzolódó területi egyenlőtlenségeket. Az ingázás, ezen belül a huzamos ingázás fő motivációja napjainkban is a megfelelőnek ítélt munkahely elérése, mintegy negyedmillió ember ugyanakkor az átlagosnál sokkal nagyobb terheket vállal fel ennek érdekében, és csak hetente vagy ritkábban utazik haza. Többségük kényszerből dönt így, mivel lakóhelyükön nincs munkalehetőség, a családjuknak viszont nagyon fontos az általuk biztosított bevétel. A huzamos ingázók javarészt szezonális munkát végeznek (építőipar, vendéglátás stb.), és fizikai munkakörben dolgoznak. Nem meglepő módon sokkal inkább a férfiak vállalják fel a fokozott fizikai és lelki megterheléssel járó életformát, azonban nem csupán a negyvenes éveikben járó családfők, hanem a családjuktól még nem függetlenedő huszonéves fiatalok is nagy létszámban képviseltetik magukat. A huzamos ingázás markáns területi egyenlőtlenségekkel jellemezhető, és az érintettek döntően falvakból indulnak útra annak ellenére is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben a közfoglalkoztatás magas szintje a munkaerő helyben maradásának irányába hat.