A búza esetében élelmiszerbiztonsági szempontból nagy kockázatot jelentenek a gabonanövényen megtelepedő penészgombák másodlagos anyagcseretermékei a mikotoxinok, illetve a levegőből és a talajból a búzaszem felületére kerülő toxikus vagy potenciálisan toxikus elemek. Vizsgálataink során a toxinnal szennyezett búza szemmintákon különböző felülettisztítási kezeléseket (kefés, mosás, ütköztetés, szelelés) modelleztünk. A vizsgálat céljaként tűztem ki a különböző felülettisztítások hatásának összehasonlítását a toxikus vagy potenciálisan toxikus elemek (Cd, Pb, Ni és Co) koncentrációjára nézve, illetve annak elemzését, hogy a felületi kezelések során milyen mértékben csökken a szem táplálkozásbiológiailag értékes ásványi anyagainak koncentrációja.Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a különböző elemek esetében eltérő felülettisztítási módok bizonyultak leginkább hatékonynak.