Komponens alapú diagnosztika az allergia vizsgálatában

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, Bertalan
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorTóth-Ésik, Emese
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentNagy, Gábor
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézethu_HU
dc.date.accessioned2022-06-09T10:50:54Z
dc.date.available2022-06-09T10:50:54Z
dc.date.created2022
dc.description.abstractBevezetés: Az allergiás betegek száma nem csak Magyarországon, hanem világszerte megnőtt az utóbbi évtizedekben. A hatékony kezelésben fontos szerepet játszik, hogy az allergiát kiváltó komponenst minél korábban, minél pontosabban határozzák meg. A hagyományos in vitro laboratóriumi módszerek közé tartozik a totál és allergén specifikus IgE koncentrációk meghatározása, különböző jelölésű immunoesszék alkalmazásával. A XX. század végén fejlesztettek ki egy újgenerációs in vitro laboratóriumi diagnosztikai módszert, a komponens alapú diagnosztikát (CRD - Component Resolved Diagnostics). A molekuláris alapú diagnosztika tisztított vagy rekombináns technológiával előállított allergéneket alkalmaz, melynek segítségével pontosan meghatározható a magas rizikójú, fő komponens, segít elkülöníteni a klinikai szempontból gyengébb hatású, alacsony rizikójú allergéneket, és a keresztreakciót adó szénhidrát komponenst (CCD - cross-reactive carbohydrate determinants). Ennek segítségével személyre szabott orvoslás érhető el a betegeknél, ami az allergén specifikus immunterápia (AIT) feltétele. Jelen munkánkban célul tűztük ki a Miskolci Egyetem önként jelentkező munkavállalóinak CRD alapú allergia vizsgálatát, valamint a leggyakrabban előforduló komponensek gyakoriságának meghatározását. Anyagok és módszerek: A vizsgálatban összesen 229 személy vett részt (174 allergiás tüneteket mutató és 55 allergiás előzményt nem mutató egyén). Szérum mintából meghatároztuk CLIA módszerrel és ELISA alapú multiplex molekuláris módszer segítségével a szérum totál és allergén specifikus IgE szintet. Eredmények: A vizsgált populáció 21%-nál jelentkezett gyom pollen allergia (Amb a1), 18%-nál fűkeverék pollen allergia (Phl p1), 17%-nál darázs allergia (Ves v5), 16%-nál háziporatka (Der f2, Der p2), 15%-nál macskaszőr allergia (Fel d1), 14%-nál korai és késői fakeverék allergia (Bet v1, Fag s1, Cor a1.0103), 7%-nál háziméh allergia (Api m), 7%-nál penészgomba allergia (Alt a1), 7%-nál földimogyoró nutritív allergia (Cor a1.0401, Ara h8), és 3%-nál alakult ki szója (Gly m4) allergia. Az Immulite és MADX ALEX totál IgE koncentrációk statisztikailag szignifikáns, jelentős korrelációt mutattak egymással. (r=0,77, p<0,001). Következtetés: A komponens alapú vizsgálat nélkülözhetetlen olyan egyéneknél, ahol az anafilaxia kialakulásának esélye nagy. A molekuláris allergia diagnosztika nem helyettesíti a hagyományos in vitro laboratóriumi módszereket, de támogathatja a klinikai döntéshozatalt. A vizsgálat jelenleg önköltséges, szerencsés lenne, ha a jövőben Magyarországon legalább 4-5 regionális centrumban végeznék központi finanszírozásból.hu_HU
dc.description.courseklinikai laboratóriumi kutató mesterképzéshu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent43hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/334385
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectallergiahu_HU
dc.subjectCRDhu_HU
dc.subjectkomponenshu_HU
dc.subjectmolekulárishu_HU
dc.subjectdiagnosztikahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleKomponens alapú diagnosztika az allergia vizsgálatábanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)