Liquid base cervix citológiai minták maradékának sejtblokk technikai alkalmazhatósága, különös tekintettel a Ki67 és P16 antitestek kimutatására

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A méhnyakszűrés általánosítása jelentős mértékben képes csökkenteni az invazív méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A méhnyakról vett mintákból készülhet konvencionális kenet vagy liquid based kenet, valamint elvégezhetőek rajtuk egyéb kiegészítő vizsgálatok is. A sejt alapú feldolgozás esetén a sejteket Bethesda szerinti diagnosztikus kategóriákba sorolhatjuk. A kenet lehet negatív, LSIL, HSIL vagy szürke zónába tartozó ASC-US és ASC-H. A szürke zóna további vizsgálata indokolt, mivel hordozhat magában súlyos fokú diszpláziát is. További vizsgálatok közé tartozik a p16 és Ki67 markerekkel való kettős immunhisztokémiai festés. Azonban ez a vizsgálati módszer is hordozhat magában bizonytalanságot, esetleges további információt adhat a liquid based citológia maradékából készült sejtblokk technika. Vizsgálataim során az agar géles sejtblokk technikát alkalmaztam a maradék liquid based mintákon, majd azokon további immunhisztokémiai vizsgálatot végeztem. Először a preanalitikai beállítást végeztem el. A minták egy részét formalinnal utófixáltam, a másik részét viszont nem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a formalinos utófixálás kontrasztosabbá teszi a festéseket és az immunhisztokémiai reakciókat (panCK, p63) és hogy marad elégséges mennyiségű és minőségű sejt a maradék mintákban, melyekből további vizsgálatok készíthetők. Ezután előzetesen HSIL vagy ASC-H diagnosztikus csoportba sorolt mintákon vizsgáltam a CINTec esetében is használt immunhisztokémiai festéseket sorozatmetszeteken. Ebben az esetben megállapítottam, hogy a p16, Ki67 markerek koexpressziója jól vizsgálható a sejtblokk mintákon és a legtöbb esetben diszpláziás sejtekből is marad vissza vizsgálható mennyiség a maradék liquid based mintában. Végül a preanalitikai eredmények figyelembevételével elvégeztem vizsgálatokat „szürkezónába” eső minták esetében is (ASC-US és ASC-H). Megállapítottam, hogy a „szürke zóna” diagnosztikus besorolásának tekintetében a sejtblokk technika alkalmazása további hasznos információkat nyújthat további mintavételek és beavatkozások nélkül. Összefoglalva arra az eredményre jutottam, hogy alkalmas lehet a liquid based citológiai minta maradéka további diagnosztikus pontosításra, tartalmaz elegendő sejtet a minták túlnyomó többsége és az immunhisztokémia értékelhető minőségű, valamint a bizonytalan CINTec esetében a p16 - Ki67 kettős festés megfelelő eredménnyel elvégezhető.

Leírás
Kulcsszavak
sejtblokk, p16, Ki67, liquid base, citológia
Forrás