Szakdolgozatom célja, hogy magyar jogeseteket felhasználva mutassam be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikkére vonatkozóan. Az Egyezmény 10. Cikke a véleménynyilvánítás szabadságjogát garantálja. A beszámolómat a véleménynyilvánítás szabadságjog kialakulásával indítom és a magyarországi szólás- és sajtószabadság megjelenésével folytatom. Ismertetem a véleménynyilvánítást, mint alapvető emberi jogot a Magyar Alkotmány értelmezésével és aztán térek rá a jogi szabályozására. Ez a szabadságjog kommunikációs anyajog jellegéből adódóan sok mindenre kiterjed, mint pl. a politikai beszéd, az információszabadság, a gyűlöletbeszéd, uszítás, szólás-és sajtószabadságra. A második részben a véleménynyilvánítás nemzetközivé válásával foglalkozom, ahol első körben a véleménynyilvánítás szabadságának nemzetközi szabályozását majd az Egyezményt ismertetem röviden, mely nem légüres térben jött létre, hiszen már az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja és Az Ember Jogainak és Kötelességeinek Amerikai Deklarációja is előzményének tekinthető. Az Egyezmény olyan emberi jogi nemzetközi dokumentum, mely védi nem csak a polgári, de a politikai szabadságjogokat is. Jelentősége pedig a benne szereplő jogvédelmi és nemzetközi mechanizmusában áll.