Napjainkban a legjelentősebb tejelő szarvasmarhafajták a következők: a holstein-fríz, a jersey, az ayrshire és a brown sswiss. A keresztezési kísérletek során egyre többen választják a holstein-fríz, svéd vörös és montbeliarde szarvasmarha fajtákat és ennek a keresztezési konstrukciónak a neve a PROCROSS. A világban igen elterjedt és ismert még a holstein-fríz x jersey keresztezés, de számos helyen találkozhatunk még holstein-fríz x brown swiss és holstein-fríz x ayshire keresztezésből származó állományok eredményeivel is. A hazánkban Hungarofrízként ismert keresztezési eljárásban, a jersey a fő keresztezési alanya a holstein-fríznek. Itt a holstein-fríz tehenet jersey bikával keresztezték. A BROWNCROSS keresztezési programban pedig a brown swiss bikával párosították a holstein-fríz tehenet. A keresztezés és ezen keresztül a heterózis tejösszetételre, termékenységre és egészségi állapotra kifejtett kedvező hatását számos nemzetközi irodalom alátámasztja. A szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy tapasztalható-e változás a fajtiszta magyar tarka tehenek, valamint a keresztezési konstrukciókban részt vett egyedek tejmennyiségében és tejösszetételében. Munkám során összehasonlítottam a különböző vizsgált fajtakonstrukciók tejmennyiségét, tejének zsír- és fehérjetartalmát, valamint a tej tőgyegészéget jellemző szomatikus sejtszám-tartalmát. Vizsgálataimat a nyírbogdányi Piros Pöttyös Farm tejelőtelepén végeztem. A telepen alkalmazott keresztezési eljárás alapja a magyar tarka fajta, amellyel az egymást követő generációkban apai oldalon vörös holstein-fríz, jersey és svéd vörös fajtákat használnak a keresztezésben. Dolgozatomban összehasonlítottam:

• a fajtiszta magyar tarka tejmennyiségét és tejösszetételét a két-, három- és négyfajtás keresztezett konstrukciókéval, valamint
• a különböző konstrukciók tejmennyiségét és tejösszetételét egymással.

Megállapítottam, hogy a magyar tarkához viszonyítva a magyar tarka x vörös holstein-fríz tehenek tejmennyisége változatlan maradt. A tej zsírtartalma 0,7 %-kal csökkent. A keresztezés hatására a tej fehérje-tartalma és szomatikus sejtszám-tartalma szignifikánsan nem változott. Amennyiben a különböző fajtákat bevontam a konstrukcióba, a termelt tej mennyisége a fajtatiszta magyar tarkához képest szignifikánsan nem tért el. Ha a tej összetételét elemzem, a fajtatiszta magyar tarka állomány termelésétől a két-, három- és négyfajtás konstrukció tejösszetétele szignifikánsan változott. A magyar tarka x vörös holstein-fríz tehenek tejének zsírtartalma 0,7 %-kal csökkent. Ezzel szemben a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey teheneké 1,75 %-kal, a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey x svéd vörös keresztezetteké 2,15 %-kal nőtt. A tej fehérje-tartalma a magyar tarkához képest a magyar tarka x vörös holstein-fríznél nem változott, viszont a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey teheneknél 0,45 %-kal, a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey x svéd vörös keresztezetteknél 0,55 %-kal nőtt. A tej szomatikus sejtszám-tartalma egyik keresztezési konstrukciónál sem mutatott a magyar tarkához képest szignifikáns különbséget. A négy konstrukció termelését egymáshoz viszonyítva a magyar tarka x vörös holstein-fríz tejmennyisége a magyar tarkáéhoz képest szignifikánsan több volt, viszont a többi konstrukcióéval megegyezett. A tej zsírtartalmában a magyar tarka és a magyar tarka x vörös holstein-fríz termelése megegyezett. Ezzel ellentétben a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey és a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey x svéd vörös tehenek tejének zsírtartalma a magyar tarka x vörös holstein-frízhez képest szignifikánsan nőtt, de a magyar tarkáéval megegyezett. A tej fehérje-tartalmában a magyar tarka termelése egyik vizsgált keresztezett konstrukcióétól sem tért el. A magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey és a magyar tarka x vörös holstein-fríz x jersey x svéd vörös tejének fehérje-tartalma a magyar tarka x vörös holstein-fríz tehenek tejének fehérje-tartalmához képest szignifikánsan nagyobb volt. Összességben elmondható, hogy a különböző fajták bevonásával, így a heterózis hatás növekedésével a termelési paraméterek javulása figyelhető meg. A fajtatiszta magyar tarkához képest a négyfajtás konstrukció tejmennyisége nem változott, viszont a tej fehérje - és zsírtartalma kedvezőbbé vált. A szomatikus sejtszám a tőgy egészségi állapotát jellemzi. A heterózis pozitív hatása megmutatkozott a szomatikus sejtszám csökkenésében is. Amennyiben az elemzéseket a termékenységgel és egészségi állapottal kapcsolatos paraméterek vizsgálatára is kiterjesztenénk, a heterózis hatásának a jelenlétét az állományban még nyilvánvalóbban ki tudnánk fejezni. Jelen dolgozatban a tejtermelő-képességet értékeltem ki és az erre vonatkozó eredmények is azt mutatják, hogy a keresztezés eredményes. A szakdolgozatban részletezett megállapítások alapján - a szarvasmarha tartásban - a keresztezett konstrukciókat javaslom, mert ezek a szarvasmarhák, a tejmennyiség szinten tartása mellett is jó tejösszetételi (zsír %, tej %, szomatikus sejtszám) eredményeket mutatnak. Sokkal életképesebbek, hosszabb élettartalmúak, jobbak a takarmányhasznosító tulajdonságai, mint a fajta tiszta egyedeknek.