Munkám során az endothel sejtek VEGF kezelés hatására történő fenesztrálódásának részletgazdag megjelenítése és számszerű kiértékelése, valamint a fenesztrálódási mechanizmus leírása és az idő függvényében való lefolyásának vizsgálata volt a cél. Ennek megvalósítására két atomerő-mikroszkópos (AFM) mérési eljárást alkalmaztam; a „contact” és „tapping” módú eljárásokat. Különböző geometriai ill., anyagi összetételből származó, mechanikai tulajdonságú mérőtűket használtam a részletesség igényének figyelembe vételével. A kiértékelést és a megfigyelt objektumok méretének statisztikai analízisét számítógépes kiértékelő programok (SXMImage, SPIP) segítségével végeztem. Kísérleteinkben primer, humán köldökzsinór véna endothel (HUVEC) tenyészetből származó sejtek 15 percig 24 illetve 48 óráig 100 ng/ml VEGF-fel lettek kezelve, majd fixálva. A p38 MAP kináz aktiválódását atomerő mikroszkóppal vizsgáltam. Kimutattam, hogy a VEGF kezelés fokozza az endothel sejt permeabilitását, citoszkeleton átrendeződést, továbbá a p38 MAP kináz korai aktivációját idézi elő, valamint a sejt-sejt kontaktusok fellazulását eredményezi. Atomerő mikroszkópiás vizsgálattal a fenesztráció előfordulásának változását sikerült kimutatnom 15 perc és a 24 ill. 48 órás VEGF kezelést követően. A p38 MAP kinázt gátló SB203580 előkezelés ugyanakkor megakadályozta a VEGF indukálta permeabilitás növekedést és megelőzte a sejt-sejt kapcsolatok szétnyílását. Fenesztrátumoknak tekintettem azokat a sejtfelszíni nyílásokat, amelyek átmérője 50 és 300 nm közé esett és a nyílás mélysége elérte vagy meghaladta a 100 nm-t. A fenesztrálódott endothel felszínről nagy felbontású, 4×4 és 8x8µm ill. a fenesztrátumok részletes tanulmányozása céljából 2x2 és 1×1m nagyságú, képeket készítettem. Eredményeim alapján a VEGF a p38 kináz aktivációján és az azt követő citoszkeleton átrendeződésen keresztül szabályozza az endotheliális permeabilitást. A p38 kináz VEGF kezelésre történő aktivációját az inhibítor SB203580 előkezelés fenesztráció gátló hatásával igazoltam.