A probiotikus élesztők olyan mikroorganizmusok, melyek kedvező hatással bírnak a gazdaszervezet szempontjából: immunmoduláló- és antimikrobiális hatásokat fejtenek ki, valamint javítják a bélbarrier-funkciókat. A nagyobb stressztűrésüknek köszönhetően képesek kolonizálni a bélrendszert, így egyre szélesebb körben alkalmazzák humán és állategészségügyben egyaránt ezeket a mikróbákat, melyek a baktériumok vagy élesztőgombák közé tartozhatnak. A kutatási munkám során korábban szakirodalomban nem jellemzett probiotikus élesztőtörzsekből képeztünk egy vizsgálandó törzsgyűjteményt. Célunk volt a gyűjteményben szereplő élesztőtörzsek teljeskörű mikrobiológiai fenotipizálása, illetve teljes genomszekvenálással fajon belüli kládokba való elhelyezése. Továbbá célunk volt elsőként egy olyan átfogó komparatív vizsgálatot elvégezni, mely standardizálja a probiotikus élesztőgombák komparatív vizsgálatát. A mikrobiológiai fenotipizálás során végeztünk telepmorfológia-vizsgálatokat, invazivitási-tesztet, vizsgáltuk a törzsek sporulációját és pszeudohifális növekedését, jellemeztük az úgynevezett petite-gyakoriságot. A törzseket számos stresszfaktornak kitéve vizsgáltuk, pl. hőmérséklet, ozmotikus, oxidatív, vaséhezés, antimikotikumok, epesavak, valamint szimulált gasztrointesztinális körülményekkel in vitro vizsgáltuk a törzsek túlélési képességét. Az általunk vizsgált élesztők négy nagyobb kládba sorolhatóak, nagyrészük a S. ’boulardii’ probiotikum csoportba tartozott. A vizsgált élesztőtörzsek között nagyfokú variabilitás figyelhető meg stressztűrés tekintetében, különösen a ’boulardii’ és nem-’boulardii’ probiotikumok összehasonlításában. A szimulált gasztrointesztinális körülményeket csak két, nem-’boulardii’ élesztőtörzs élte túl jelentős mértékben. Kutatásunk lefekteti a probiotikus élesztőtörzsek komparatív vizsgálatának alapját, ami az élesztő probiotikumok népszerűsége ellenére még nem történt meg, illetve megalapoz további kutatásokat és fejlesztéseket.