Világunk egyre gyorsulóbb ütemben változik, ami napról napra új kihívások elé állítja társadalmunkat. Annak érdekében, hogy képesek legyünk lépést tartani a gyors gazdasági és társadalmi változásokkal, a képzésre és oktatásra fokozott figyelmet szükséges fordítanunk, mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten. Ezen tényező miatt is, a tudás és a tudásmenedzsment témaköre mindinkább előtérbe kerül. A kutatásomra vonatkozó szakirodalom analízisének tekintetében és személyes tapasztalataim nyomán úgy gondolom, hogy a tudás messze a vállalatok egyik legjelentősebb eszközévé és kiemelkedő stratégiai szintű erőforrásává vált a nonprofit szférában és a profitorientált piacon egyaránt. A tudás kiaknázása, létrehozása, megőrzése, hasznossá tétele és megosztása, kulcsszerepet játszik a vállalatok versenyképességének növelésében, a sikerességben. Mindezek által javulhat a szervezeti hatékonyság és a munkavállalók készségei, valamint a teljesítményük is. A tudás kétséget kizáróan a gazdaság mozgatórugójává vált, azonban a szellemi tőke növelése és hasznosítása, a tudásmenedzsment megértése viszonylag fiatal tudományterület, így gyakorlati alkalmazása meglátásom szerint kevéssé általánosítható.Biztos meggyőződéssel jelenthetem ki tehát, hogy a tudásmenedzsment méltán kiemelkedő fontossággal bír a szervezetek életében. Manapság azonban az vehető észre, hogy csekély az olyan gazdálkodó szervezet, aki naprakész ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik a témában, illetve tisztában van a tudásmenedzsment konkrét funkciójával és felhasználhatóságával. A kutatásom általános célkitűzése ennek okán, hogy megvizsgáljam, milyen a tudásmenedzsment, a tudásmenedzsment rendszerek és eszközök jelenlegi helyzete a munkaerőpiacon. Specifikusan azt a célt tűztem ki, hogy rávilágítsak a szervezeteken belüli megítélésükre, ismertségükre, alkalmazásukra és hatékonyságukra. A szakirodalmi áttekintésen túl, prezentálom a saját kutatómunkámból származó eredményeket, következtetéseket javaslatokat.