Látóút, a kulturális innováció forrása
Absztrakt
Szakdolgozatom témája a látóút történetét, fogalmát, módszerét és a látóutak hatásait, a programok során szerzett új ismeretek, jó gyakorlatok adaptálási lehetőségeit vizsgálja. Mindemellett már a dolgozat címében is utalok a megfogalmazott hipotézisemre: a látóút módszer alkalmazása hatékonyan elősegíti a résztvevők körében a kulturális alapú innovatív folyamatok elindítását. A látóutak résztvevői új kapcsolatokra tesznek szert, cselekvésen alapuló új tudás- és tapasztalatszerzés valósul meg, “jó gyakorlatokat” ismernek meg. A tapasztalati tanulás ezen módszerével cél lehet a látottak, tapasztaltak alapján a későbbi, saját tevékenységükbe illeszkedő adaptálás is.
Munkám során főleg kvalitatív kutatást alkalmaztam, hogy a látóutak hatékony módszerébe mélyebb betekintést nyerhessünk. Közművelődési szakemberekkel, vezetőkkel készített interjúkkal és mélyinterjúval jártuk körbe az adott témakört. Kvantitatív kutatásom során a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület Látópontjaira szervezett véletlenszerűen kiválasztott Látóútjai kerültek vizsgálat alá, résztvevői szempontból. Személyesen, telefonon és online formában történt a kutatás.
Hipotézisem minden általam vizsgált szempontból beigazolódott. A közművelődés, a közösségi művelődés területén évtizedek óta alkalmazott látóút, mint a tapasztalati tanulásnak eme különösen hatékony módszere elősegíti a résztvevők körében a kulturális alapú innovatív folyamatok elindítását.