A halakra, gerinces állatok révén, mind az Állatvédelmi törvény mind a Büntető Törvénykönyv hatálya egyaránt vonatkozik. Ezért a halak indokolatlan bántalmazása vagy pusztítása jogszabálysértő. Felmerül a kérdés, hogy mi számít indokolatlan bántalmazásnak? Horgászat során az állat gyötrődése már ott megkezdődik, hogy a horog a hal szájában táplálkozása közben megakad. Majd a horgász addig fárasztja a halat, amíg az kimerülésében feladja a küzdelmet. Ha e tevékenység motivációja pusztán a szórakozás, akkor az „állatkínzás bűntett” könnyedén megvalósulhat. A versenyhorgászat, a „catch and release” azaz a „fogd meg és engedd vissza” elvet követő (sport)horgászat, vagy bármilyen olyan horgászat, ami pusztán a hal megfogásának (majd visszaengedésének) élvezetéért történik és nem élelemszerzés céljával, az állatkínzás olyan formája, ami bár törvényileg tiltott, de társadalmilag elfogadott, sőt sok esetben elismert. A horgász ebben az esetben méltányolható ok nélkül, kizárólag szórakozásból fogja ki a halat, tehát szükségtelenül teszi ki stressznek és szenvedésnek. E tevékenység követői a halakat megfogás után mérlegelik, fényképezik, majd – jó esetben – élve, de minden bizonnyal meggyötörve engedik vissza. Mindezt Magyarországon „sporthorgászatként”, a sportszerűség és a halállomány védelme mellett, egy ősi tradíció fenntartásának ideológiájával népszerűsítik (Herman Ottó óta tudjuk, hogy a halászat a magyarok nagy „ősfoglalkozása”). Azonban a tradicionális horgászatot/halászatot nem a zsákmány megfogásának élvezete, hanem az élelemszerzés motiválta. A különböző közösségi oldalakon termékeket reklámozó, magukat meggyötört halakkal hirdető horgászok, pedig nem egy ősi hagyomány fennmaradásáért küzdenek, hanem a halak és a természet szeretetének köntösébe bújva, a saját gazdasági érdekeiket és öncélú törekvéseiket próbálják érvényesíteni. Ha ebből az egész folyamatból a halakat kiragadnánk, és más gerinces állattal helyettesítenénk, például őzekkel, a vízi életteret pedig mezőre cserélnék, így a sporthorgászok őzekre horgásznának, egyből mindenkinek nyilvánvaló lenne, hogy őzek szájába horgot akasztani pusztán szórakozás miatt, az állatkínzás. Még talán maguk a horgászok is fel lennének háborodva. Azonban az emberek teljesen másképp vélekednek a csúnya, nyálkás, olykor büdös halacskáról, mint az aranyos kedves őzikéről. Pedig az állatvédelem kapcsán kialakult törvényi szabályzás mindkét állatcsoportra egyaránt vonatkozik. Valójában az, hogy az állatkínzás fentebb említett formája törvénytelen-e, talán mindegy is. Ugyanis az állatvédelem kapcsán kialakult törvényi szabályzás önmagában nem jelenti azt, hogy a társadalom tagjai, azon belül pl. a horgászok ismerik és követik is azt. Főleg abban a környezetben nehezen elvárható a helyes jogkövetés, ahol minden média azt propagálja, hogy a horgászat, mint „sport” egy kellemes rekreációs tevékenység, viszont ritkán tesz említést arról, hogy az állatokra és a természetre nézve, ez milyen következményekkel járhat. Versenyről versenyre járva sokszor meghökkentett a közömbösség, amit versenyzőtársaim mutattak a meggyötört és elpusztult halak láttán. Feltettem a kérdést, rendben van ez így? Gyakran azt a választ kaptam, hogy a versenyzés ezzel jár! Járulékos veszteségek. Ezeknek az állatoknak ez a „sorsa”! Talán ezt a sorsszerűséget azért találta ki az ember, hogy a tettei következményét és felelősségét valami másra, tőle független dologra hárítsa. Ez a sors – amit valójában az ember formál – az érzéketlenség és közömbösség hatására gyakran nagyon is kegyetlen. Szaporodnak a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztavak. Egyes tavakat túltelepítenek vagy hatósági engedély nélkül mindenféle idegenhonos hallal népesítik felborítva annak és környezetének ökoszisztémáját, hogy a horgászoknak és versenyzőknek megfelelő fogást biztosítsanak. Mindeközben egyre több a horgász és a horgászverseny, ahol a horgászok a jogszabályokat és még a saját versenyszabályzatukat is ignorálva, akár halak százait pusztítják el. Értelmetlenül. Magyarország minden hala potenciális áldozata ennek az összeesküvésnek, amit az állatvédelem és természetvédelem köntösébe bújtatva egy ősi tradíció fenntartásának ideológiájával lepleznek, a háttérben pedig komoly gazdasági lobbiérdekek húzódnak.