Sopron környezetalakításának 3 fő pillére a helyi lakosok életminőségének javítása, a turisztikai desztináció megkövetelte minőségi, műemléki környezet és a gazdasági fejlesztések számára kulturált, élhető környezet megteremtése. Mindhárom pillért szolgálja a zöldfelületi rendszer elemeinek összekapcsolása, a patakok és a vasutak mentén még meglévő zöldfolyosók rekreációs célú fejlesztése, ezek mentén az egyes funkciók olyan elosztása, hogy minél szélesebb réteg, minél nagyobb területről férjen hozzá a parkok nyújtotta rekreációs lehetőségekhez. Az ily módon kialakítható folyosórendszer a turizmus számára is új lehetőséget nyitna. A Fertő-tó körül már kiépült kerékpárút hálózathoz csatlakozva a biciklis és bakancsos turizmus is új teret nyerne a városon belül, a lakosok közlekedési útvonalai is áttevődhetnének részlegesen ezekre a területekre. A gazdasági területek zöldfelületeinek bekapcsolásával a rendszerbe, különösen a kereskedelmi funkcióval vegyes területeken, javíthatná településszéli kereskedelmi központok látogatottságának arányát. Sopron egyik stratégiai fejlesztési iránya a turizmus, benne a legfontosabb vonzerő a belváros, mint történelmi városközpont, másodsorban a hegyvidék, mint rekreációs központ. Mindkét terület fejlesztése a turisztikai forgalom növelésével együtt a helyi lakosok igényeit szolgálja, életminőségüket is javítja. Sopron területét 4 fejlesztési típusba soroltam, a típusok zöldfelületi elemeinek fejlesztési lehetőségei alapján: A belváros és külső-belváros sűrű beépítettségű, alacsony zöldfelületi hányaddal rendelkező rész, itt a fő fejlesztési lehetőség a zöldfelületek minőségi javítása lehet, növénykazettás kialakítással. A terület a fejlesztési tervekben a legfontosabb turisztikai célterületként lett megjelölve, a Várkör átalakítása agora jellegű területté, közlekedési terhelésének csökkentése a zöldfelületi fejlesztésnek mennyiségi teret is ad, ami különösen fontos ezen a területrészen. A kispolgári lakóövezetben a magántulajdonú zöldfelületek kialakításának szabályozásán túl, jelentős, akár zöldfelületként is hasznosítható tartalék területeket találtam, ezek rekreációs célú kialakítása lehet a legjelentősebb értéknövelő beruházás a területen. A lakó funkciójú területeken az ott élők környezetében megvalósuló rekreációs és közösségfejlesztő közterek kialakítása a gazdaságra is pozitív hatást gyakorol a területek vegyes funkciójának kialakítása által. A jelenlegi szinte tisztán lakó funkciójú területek ezáltal nem válnak alvóvárosokká, az ezekhez kapcsolódó közlekedési és szociális problémák elkerülhetővé válnak. A hegyvidéki és intézményi területek nagy, összefüggő zöldfelületei a város átlagából kiemelkedően jó minőségűek, viszont elszórtan helyezkednek el, néhol a rekreációs funkciók hiányosak, legfőbb előrelépési lehetőséget az elemek összekapcsolásában és a már meglévő értékek megtartásában látom. A gazdasági területek egységes környezeti kialakítása és egyes részek teljes rehabilitációja barna mezős beruházásként az egész városnak jelentős előre lépést jelentene, egyrészt a kialakítható jó minőségű vegyes lakó-kereskedelmi funkciójú övezet megnyitásával, másrészt ezen településrészek arculatának átalakításban, harmadrészt az így generált gazdasági fejlesztés által.