Erdély a kiterjedt erdői és ideális talajviszonyainak köszönhetően meglehetősen nagy mennyiségű szarvasgombát termel. A jelenleg gyűjtött szarvasgomba szinte teljes egésze vadon termett gomba. A 90-es évek óta világszinten egyre inkább terjed a szarvasgomba ültetvények létesítése. Hazánkban ez a 2010-es évek óta vált népszerűbbé és sorra jellennek meg az ültetvények. Nem csak a kereslet megnövekedése, de a klíma és a terroir kiszámíthatatlansága is egyre inkább sarkallja az embereket az ületvények létesítésére. Egyelőre ezek az ültetvények még fiatalok, ami azt jelenti, hogy épp, hogy elkezdtek teremni vagy éppen még az előtt vannak. Ha a méretüket vizsgáljuk a szarvasgombát adó erdőkhöz képest, akkor ezek egyáltalán nem számottevőek. Így a következőkben csak a vadon termő gombákat fogom vizsgálni. A szarvasgomba mennyisége mindig is fluktuáló volt az adott év időjárás viszonyainak megfelelően. Érdekes módon volt egy lokális ciklikusság. 4-5 évente úgymond pihent az adott terület, amikor az onnan szedett szarvasgomba mennyiség jelentősen lecsökken, tehát nem volt nagy termelés. Viszont az utóbbi pár év tapasztalatai alapján látjuk, hogy az a fluktuáció egyre extrémebb méreteket ölt, pont mint az időjárás, illetve állandóvá vált. A minőség és a mennyiség is jelentősen csökkent. A szarvasgomba nagyon érzékeny a csapadékra és a hőmérsékletre, ellenben ezek nem rögtön fejtik ki a hatásukat, mint a többi kalapos gomba esetében, hanem akár 1-2-3 hónap távlatában. Mindnyájan tapasztaltuk az elmúlt évek extrém időjárás viszonyait. A nem megfelelő időben lehullott csapadék, az enyhe, száraz telek és az extrém száraz nyarak mind kihatással vannak a gombára. Ennek következtében ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt pár év minőség és mennyiség csökkenés fő kiváltó oka az időjárás változása (HOLLÓSI, 1911). Egy másik potenciális oka ennek a csökkenésnek lehet a túlszedés. Romániában nincsen szabályozva a szarvasgomba vadászat. Magyarországhoz képest, ahol vizsgát kell tenni, naplót kell vezetni, itt nincs szinten semmilyen legális kérelem. Egyes erdészetek engedélyhez kötik a náluk való gombászat, viszont ez is teljesen lokális és nem általános. Több helyen ez az engedély csak bevételforrásnak számít az erdészetnek, a gombászok számára viszont nem biztosít semmilyen garanciát. Mégis a legfontosabb kérdés itt a termőhelyek fenntartható gyűjtése. Számos olyan régió, erdő van, ahol ugyanazon a helyen naponta akár több csapat is gyűjt szarvasgombát. 5 A dolgozat célja ennek a hanyatlásnak a megvizsgálása és részletezése. Szarvasgombászként úgy érzésem, hogy nincs megfelelően foglalkozva ezzel a kérdéssel. Évről évre tapasztaljuk a kisebb mennyiségeket és/vagy a minőségromlást. Erdély egyes részein, mint a bihari dombság és hegység, szinte teljesen eltűnt az őszi szarvasgomba (Tuber uncinatum) az elmúlt 3 évben. Ennek kell legyen valamilyen oka. Ez a folyamat nem egyedülálló, megfigyelhetjük Magyarországon is. A legendás Jászság az egyik legkiválóbb terület volt, ahol szó szerint négykézláb lehetett szedni a szarvasgombát, hiszen annyi volt belőle. Mára már teljesen kifogyott és csak töredéke van annak a mennyiségnek. Ennek tökrében szeretném vizsgálni az Erdély különböző részein termő gombákat minőségi és mennyiségi szemszögből.