Tanulmányom célja a korábban vaskohászati nyersanyagként felhasznált Upponyi-hegységi vas és mangán dúsulások lelőhelyeinek újra vizsgálata volt. Hasonló céllal a területen térképezett geológusok Balogh Kálmán és főként Pantó Gábor, aki a Rudabányai ércesedéssel foglalkozott, vizsgálták e terület indikációit, de jelentősebb ércnyomokra nem bukkantak. Az ő munkáikra támaszkodva részletes bejárásokat tettem az ismert indikációk környezetében, de felszíni feltárásban magam sem találtam több előfordulást az általuk jelzetteknél. A még meglévő feltárások és kutató tárók területét bejárva, az ércnyomokkal leginkább jellemzett zónák kőzetanyagaiból gyűjtöttem be mintáimat. Ezek valamennyien a Tapolcsányi Formáción találhatók. A begyűjtött minták közül különítettem el elemzésre az ércnyomokat tartalmazó 7 mintát, majd ezeken felületi és vékonycsiszolat készítés után makro- és mikroszkópi kőzethatározást végeztem, a minták porítmámnyaiból pedig főelem elemzést valamint ZN és Pb elemzést végeztem. A vizsgált minták mindegyike több fázisú tektonika által körbegyűrt metahomokkő, helyenként metapélit és metakonglomerátum hozzákeveredésével. Figyelemre méltó vas és mangán indikáció valamint főleg cink alárendeletbben ólóm indikáció csupán 2 helyen volt kimutatható, az egyik az Alsómihály-bánya tárójának középső szakasza, valamint a Csernelyvölgyi kutatóvágat bejárati szakasza. Ezeken a helyeken indokolt lenne egy területi geokémiai kutatás, valamint néhány kisebb mélységű 20-50 m-es kutatómagfúrás lemélyítése. Néhány feltárás esetén érdemes lenne egy a területen áthúzódó tanösvény létesíteni, a belefoglalva ezeket a kutatótárókat is mint érdekes ipartörténeti emlékhelyeket. Természetesen megfelelő biztonságos kiépítés esetén és magyarázó táblák elhelyezésével lehetséges ezek megvalósítása.