A szervezeti érettség, mint a sikeres projektmenedzsmenthez hozzájáruló tényező
Absztrakt
Nicholas (2004) szerint amíg az ember tevékenyen cselekszik, mindig lesznek projektek. Amikor megtervezzük a családi nyaralást, előkészítjük a lakás konyhájának felújítását, vagy új autót vásárolunk, minden esetben egy-egy projektet valósítunk meg. Görög írásában „projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak és (hasonlóan a stratégiai célfeladatokhoz) egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul...” (Görög 2001: 16) Egy vállalati szervezet alapformáján belül a projektek létrehozása többféle módon is megvalósulhat. A projektszervezetek egyik leggyakrabban alkalmazott formája a funkcionális projektteam, de a vállalatok vezetése gyakran a vegyes vagy hibrid szervezeti formula mellet dönt. A második fejezetben bemutatásra kerülnek egyéb megoldások is. Hogy a projekt mennyire érte el a kitűzött célokat, abban a projektmenedzsment hatékonyságának nagy szerepe van. Ennek mérésére szolgálnak a harmadik fejezetben bemutatott Projektmenedzsment-érettségi modellek, melyek segítségével 5-5 érettségi szinten helyezhetők el a szervezetek. Az érettségi szintekre történő besorolásnál többek között fontos tényezőnek számít, hogy a jól bevált folyamatok, gyakorlatok sztenderdizálása megtörténik-e a szervezetnél és annak vezetősége mennyire elkötelezett a folyamatok folyamatos javítása mellett. Az egyes érettségi szintekről történő tudatos feljebb lépéshez segítség lehet a projektiroda létrehozása, mely jelentősége egy vállalat életében a negyedik fejezetben olvasható. Kerzner (2001) a Projektmenedzsment Érettség Modell összeállításakor abból indult ki, hogy minden vállalat szeretné a projektjeit egyre hatékonyabban, sikeresebben menedzselni, valamint, hogy projektmenedzsmentjük a szakmán belül a legérettebb szintet tükrözné. Az általam vizsgált 4 szervezetből az „A” vállalat a fejlettségi modell korai szakaszában: a Kezdeti folyamat szintjén. Itt a projekt termék kidolgozása megvalósult, ám a bevezetésre nem került sor. A „C” vállalat a 3. Szervezeti szintű szabványok szintjén helyezkedik el. Jellemző, hogy ha egy kivitelezés elindul, az általában be is fejeződik, ám sűrűn előfordul, hogy nem tartják a határidőket és csúszás van a projektben. Két vizsgált szervezet: a „C” és a „D” a Pennypacker-féle érettségi modell legmagasabb szintjén, az Optimalizációs folyamat szintjén helyezkedik el. Itt a projektek szépen megvalósulnak, a menedzsment támogatja a folyamatok folyamatos fejlesztését és erős a szervezet tréning-fókuszáltsága. Sikeresen alkalmazzák az agilis módszertant, valamint a „D” szervezetnél projektiroda létrehozására is sor került. A kutatás rávilágít arra, hogy minél érettebb egy szervezet, a projektjeit annál sikeresebben tudja abszolválni. Az interjúban megkérdezett projektmenedzserek által összesen 8 tényező került említésre a sikerre vonatkozóan, ezek: a tudatosság, az erőforrás, a partnerség és bizalom, a felelősök tisztázása, a számonkérhetőség, a határozott projektvezető, a problémára való azonnali reagálás és végül egy kis szakmai rálátás a projekt területére.