Az élőhelyek megváltozásának és eltűnésének az egyik fő okozója az urbanizáció, ami végeredményben a városi környezetben jól dokumentált strukturális és funkcionális diverzitást csökkenését eredményezik. Azonban az ökológiai folyamatokra gyakorolt hatásai kevésbé ismertek. A közösség szabályozó hatásai következtében az egyik legfontosbab ökológiai funkció a ragadozás. Az urbanizáció ragadozásra gyakorolt hatásaira egymásnak ellentmondó eredmények születtek korábbi tanulmányokban. A ragadozó fajok érzékenyek az urbanizáció okozta élőhelyváltozásra, így hipotézisem szerint a rurál-urbán gradiens mentén a ragadozási aktivitás csökkenését várom. Az urbanizáció ragadozásra gyakorolt hatásának tisztázására a publikált adatok alapján egy meta-analízist készítettem a rurál és urbán élőhelyek ragadozási aktivitására és terepi vizsgálatokat végeztem a Tisza melletti ártéri urbanizációs gradiens mentén Szeged városában. Hat erdei élőhelyet vizsgáltam hogy a szélsőséges események (pl. árvizek), mint elsődleges szelekciós hatások hogyan hatnak az ártéri együttesek urbanizációhoz való előadaptációjára. A meta-analízisem eredményei alapján általános következtetést nem tudtam levonni, mivel a madarakon kívül minden más taxonra vonatkozó adatok alulreprezentáltak voltak. Azonban a madarakra gyakorolt predációs nyomás a rurál élőhelyeken szignifikánsan magasabb volt, mint a városi környezetben. A terepi kutatásaim során általános csökkenő predációs aktivitást találtam a rurál élőhelyek felől a városközpontok irányába. Egyedül a talajon aktív ízeltlábú ragadozók reagáltak az urbanizáció hatásaira eltérően, melyek ragadozási aktivitás mintázatát az urbanizációs gradiens mentén a mérsékelt zavarás hipotézis írja le legjobban. Arra nem találtam bizonyítékot, hogy az árvizekhez adaptálódott közösségek az urbanizáció hatásaihoz előadaptálódnának.

Urbanisation is one of the most important global trends which causes habitat reduction and alteration which are, in turn, the main reasons for the well-documented reduction in structural and functional diversity in urbanised environments. In contrast, effects on ecological mechanisms are less known. Predation is one of the most important ecological functions because of its community-structuring effects. According to previous studies effects of urbanization on predation rates appear inconsistent. Predator species are vulnerable to habitat alteration and loss caused by urbanization, therefore, I hypothesised that predation rate would decrease along the rural-urban gradient. To clarify the impact of urbanization on predation, I performed a meta-analysis on predation rates in rural vs. urban areas using published data and a field study along a riverside urbanisation gradient in Szeged, crossed by the river Tisza. I studied 6 forest habitats, to describe how extreme events (ex. floods) as primary selective pressure act on preadaptation to urbanization in riparian habitats. In the results of my meta-analysis I found that predation rates on taxa other than birds were underrepresented, preventing an overall evaluation. Reported predation rates on birds were significantly higher in rural than in urban habitats. In the results of my field study I found a generally decreasing predation pressure from rural to urban habitats. The only predators react differently to urbanisation were ground active arthropods, where results conformed to the prediction of the intermediate disturbance hypothesis. I did not find any evidence, that communities that adapted to extreme flood events were preadapted to the effects of urbanisation.