Napjainkat alapjaiban határozzák meg a digitális alapon nyugvó gazdaság, valamint a robottechnológiák térnyerése révén előálló adójogi kihívások és szabályozási problémák. A digitális gazdaság szerves részét képező multinacionális cégek összetett, bonyolult szerkezeti struktúrával bírnak, így nehezen nyomon követhető az adózási helyzetük. A dolgozatomban részben az erre vonatkozó szabályozási folyamat fejlődését, s a lehetséges megoldásokat vizsgálom. Továbbá egy másik, aktuálisnak mondható jogi kihívás a robotika álla a kutatásom középpontjában. A munkavállalót felváltó robot után megfizetett adók hiányában ugyanis az állam súlyos bevételektől esik el, amely hosszútávon komoly gazdasági és társadalmi aggályokat vet fel. A témához kapcsolódó nemzetközi szakirodalmi források feldolgozását követően a jogi szabályozás eddigi állapotát és lehetőségeit vizsgálom nemzetközi szinten. Ezt követően bemutatom néhány ország hatályos szabályozást, feltárom azokat a hiányosságokat, amelyek miatt nem képes érdemi konszenzus létrejönni, és nem képes a jogi szabályozás lépést tartani a technológia fejlődésével. Emellett ismertetem a megoldáshoz biztosított lehetséges eszköztárat és javaslataimat. Mindezek alapján törekszem a hipotéziseim alátámasztására, a felvetett kérdések megválaszolására. Megállapítást nyert, hogy a szabályozás stagnálása a nemzetközi konszenzus és a tagállamok ellentétes szabályozása miatt alakult ki. A technológia fejlődése pedig folyamatos innovációk okozta akadályt gördít a jogalkotó elé, aki emiatt képtelen követni azt. Mindezekre tekintettel a szakdolgozatom eredményeként több lehetséges eszközt és szabályozási megoldást vázoltam fel, mind a digitális vállalatok, mind a robotok adóztatása kapcsán.