A P-glikoprotein és ABCG2 fehérje működésének modulálása a membrán lipidösszetételének befolyásolásával: Az ABCB1 (MDR1/P-glikoprotein) és az ABCG2 (BCRP/ABCP/MXR) transzmembrán fehérjék az ABC (ATP-Binding Casette) transzporter fehérje családba tartozó aktív pumpák. Számos szervben kifejeződnek fiziológiás körülmények között (például a placenta, vér-agy gát, vese, tüdő, máj), így ezekből a szövetekből fejlődő tumorokban is jelen vannak, valamint a daganatok progressziója során is megjelenhetnek. A két pumpa szubsztrátjai közé tartozik a daganatos betegségek kemoterápiájában alkalmazott gyógyszerek többsége, így gyakran felelőssé tehetőek a tumorok kemoterápia rezisztenciájáért. Kísérleteink célja az, hogy megvizsgáljuk miként hat a sejtmembrán koleszterin tartalmának változtatása ezen a transzportfehérjék működésére, valamint a membránban való elhelyezkedésére. A kísérleteinkben a rendkívül magas Pgp expressziós szintű NIH 3T3 MDR1 egér fibroblaszt sejteket, valamint MDCK kutya vese epithél sejteket használtunk melyeken az ABCG2-t és a Pgp-t fejezték ki kollaborációs partnereink. Kísérletekben a sejtmembrán koleszterin tartalmát koleszterinnel töltött és nem töltött metil-béta ciklodextrinekkel moduláltuk, valamint különböző alfa-ciklodextrin származékok hatását is megvizsgáltuk. Áramlási citometriás detergens rezisztencia tesztekben vizsgáltuk a ciklodextrinek hatását a két fehérje membrán mikrodoménekhez való asszociáltságára, valamint drog akkumulációs tesztekben mértük a két pumpa transzport aktivitását fluoreszkáló szubsztrátok felhasználásával. Az ABCG2 aktivitásának vizsgálatára mitoxantront használtunk, a Pgp+ sejteken pedig különböző kémia karakterű szubsztrátokat is megvizsgáltunk (bodipy-vinblasztin, daunorubicin, calcein-AM). Áramlási citometriás detergens kioldási kísérletekben kimutattuk, hogy MDCK sejteken a sejtfelszíni Pgp molekulák kb. 40 %-a, míg az ABCG2 molekulák kb. 60%-a található a TritonX-100 rezisztens membrán mikrodoménekben. A sejtmembrán koleszterin szintjének csökkentése elősegítette mindkét transzporter szubsztrátjainak akkumulációját részben pumpa-függő, részben attól független módon. Hasonlóképpen enyhén hatásos volt az egyik vizsgált alfa-ciklodextrin származék is, mely feltehetőleg a membrán foszfolipid tartalmát komplexálja, Érdekes módon a membrán koleszterin tartalmának növelése koleszterinnel 7 töltött metil--ciklodextrinnel kivédte a GF120819 ABCG2 inhibitor hatását, míg a kvercetin kezelés hatékonyságát nem befolyásolta. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a membrán lipidösszetétele befolyásolja a transzporterek szubsztrátokkal és modulátorokkal való kölcsönhatását.