Madarak általi magterjesztés és talajbolygatás hatása szárazgyepek struktúrájára és fajkészletére
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az európai szárazgyepek területének kiterjedése jelentősen csökkent az elmúlt évszázadokban bekövetkezett intenzív emberi tájátalakító tevékenységeknek köszönhetően. Ennek ellenére ezek az élőhelyek számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj számára nyújtanak életteret. Emiatt ezeknek az élőhelyeknek a védelme és megőrzése kulcsfontosságú természetvédelmi feladat. A gyepi élőhelyek védelmének megalapozása érdekében elengedhetetlen, hogy megismerjük az ökoszisztéma működését fenntartó ökológiai folyamatokat, így például a talajbolygatás hatását és a gyepekben működő magterjedési folyamatokat. Doldozatomban egyrészt az eurázsiai darvak (Grus grus) táplálkozásából eredő talajbolygatás ökológiai hatását vizsgáltam szikes szárazgyepekben. A vizsgált területen a darvak jól elkülönülő élőhelyfoltokat hoztak létre, melyeknek fajösszetétele eltért a bolygatatlan területekétől. Eredményeim igazolták, hogy a daruszántások alapvetően befolyásolják a szikes gyepi növényközösségek szerkezetét és működését, ami alapján elmondható, hogy az eurázsiai daru ökoszisztéma mérnök fajként funkcionál a hortobágyi szikes szárazgyepekben. Dolgozatom második fejezetében egy többszintű magterjesztési hálózatot vizsgáltam nyílt, természetközeli élőhelyeken a gyöngybagoly (Tyto alba), mint modellfaj segítségével. Sikerült alátámasztanom a köpetek általi másodlagos magterjesztés folyamatát, illetve a köpeteknek a csíranövényekre kifejtett pozitív hatását. Eredményeim alapján elmondható, hogy a baglyok által végzett másodlagos magterjesztés alkalmi, de fontos esemény lehet a hosszú távú magterjesztés szempontjából a vizsgált nyílt élőhelyen, illetve a köpetanyag jelenléte hozzájárulhat a csíranövények megtelepedéséhez és fejlődéséhez.
The extent of European dry grasslands has significantly decreased over the past centuries due to intensive human landscape transformation activities. Despite this, these habitats provide living space for numerous protected and strictly protected plant and animal species. Therefore, the protection and preservation of these habitats is a key conservation task. To lay the foundation for the protection of grassland habitats, it is essential to understand the ecological processes that maintain the functioning of the ecosystem, such as the effects of soil disturbance and the seed dispersal processes in grasslands. In my dissertation, I investigated the ecological impact of soil disturbance caused by the foraging of Eurasian cranes (Grus grus) in alkali dry grasslands. In the study area, the cranes created distinct habitat patches whose species composition differed from that of undisturbed areas. My results confirmed that crane foraging fundamentally influences the structure and functioning of alkaline grassland plant communities, suggesting that the Eurasian crane functions as an ecosystem engineer species in the alkaline dry grasslands of the Hortobágy. In the second chapter of my dissertation, I examined a multi-level seed dispersal network in open, near-natural habitats using the barn owl (Tyto alba) as a model species. I was able to confirm the process of secondary seed dispersal through owl pellets and the positive impact of the pellets on seedlings. Based on my findings, it can be stated that secondary seed dispersal by owls may be an occasional but important event for long-term seed dispersal in the studied open habitat, and the presence of pellet material may contribute to the establishment and development of seedlings.