Szegregált telepek infrastrukturális adottságainak vizsgálata
| dc.contributor.advisor | Sándor, János | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.author | Kis, Gyöngyi | |
| dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2016-11-09T07:26:24Z | |
| dc.date.available | 2016-11-09T07:26:24Z | |
| dc.date.created | 2016-05-31 | |
| dc.description.abstract | A népesség egészségi állapotának javítását többek között a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok problémáinak célzott kezelésén, az egyenlőtlenségek csökkentésén keresztül lehet elérni. A szegregált területeken élők egészségi állapota speciális népegészségügyi problémát jelent Magyarországon is, ezért a célzott stratégiák kidolgozásához és megvalósításához kiemelt fontosságú a szegregált telepek pontos beazonosítása. Munkánk során a 314/2012. Kormányrendeletben meghatározott szegregációs mutató alapján lehatárolt szegregátumok infrastrukturális adottságait mértük fel. Célunk volt annak megállapítása, hogy a rendeletben szereplő definíció alapján lehatárolt területek milyen mértékben fednek át az infrastrukturális adottságok alapján szegregátumnak minősíthető területekkel. A 24 vizsgált járásszékhelyen található rendelet szerint szegregált területeket behatároló térképeket a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta. A szegregátumok adottságainak részletes leírását a helyszínen lévő roma szakértők és/vagy szociális munkások végezték el, a 24 településen található 72 szegregátum vonatkozásában. A kitöltött vizsgálati adatlapok alapján a szegregátumok 80,69%-ában van közmű ellátottság (vezetékes víz, vezetékes gáz, elektromos áramellátás, csatornahálózat), míg 14,99%-ában közmű csak a városban van a szegregátumban nincs. A szegregátumok 70%-ában nem található kijelölt szemétlerakó hely. Dögkút előfordulása egyáltalán nem jellemző; és vizenyős terület a lehatárolt területek 36,3%-ánál fordul elő. A szegregátumok 40,28%-ában a telepen élők száma meghaladja a 100 főt. A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a szegregátumok infrastrukturális ellátottsága általában nem kritikusan rossz ma már, de jelentősek a szegregátumok közti különbségek. Beazonosításukra alkalmazott szegregációs mutató szenzitivitása megfelelő, ugyanis pontosan jelöli a hátrányos helyzetű csoportok lakta területeket. Azonban a kiemelt területek hátrányos helyzetét differenciáltabban lehetne megítélni, ha a szegregációs mutató számítása során az iskolai végzettség és a munkajövedelem mellett a szegregátum infrastruktúráját is figyelembe vennék. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | környezet-egészségügyi | hu_HU |
| dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 33 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/231922 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | szegregátumok | hu_HU |
| dc.subject | járásszékhelyek | hu_HU |
| dc.subject | infrastrukturális ellátottság | hu_HU |
| dc.subject | hátrányos helyzetűek által lakott területek | hu_HU |
| dc.subject | pontrendszer | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügy | hu_HU |
| dc.title | Szegregált telepek infrastrukturális adottságainak vizsgálata | hu_HU |
| dc.title.translated | Investigation of segregated areas based on infrastructural facilities | hu_HU |