Szegregált telepek infrastrukturális adottságainak vizsgálata

dc.contributor.advisorSándor, János
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.authorKis, Gyöngyi
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-11-09T07:26:24Z
dc.date.available2016-11-09T07:26:24Z
dc.date.created2016-05-31
dc.description.abstractA népesség egészségi állapotának javítását többek között a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok problémáinak célzott kezelésén, az egyenlőtlenségek csökkentésén keresztül lehet elérni. A szegregált területeken élők egészségi állapota speciális népegészségügyi problémát jelent Magyarországon is, ezért a célzott stratégiák kidolgozásához és megvalósításához kiemelt fontosságú a szegregált telepek pontos beazonosítása. Munkánk során a 314/2012. Kormányrendeletben meghatározott szegregációs mutató alapján lehatárolt szegregátumok infrastrukturális adottságait mértük fel. Célunk volt annak megállapítása, hogy a rendeletben szereplő definíció alapján lehatárolt területek milyen mértékben fednek át az infrastrukturális adottságok alapján szegregátumnak minősíthető területekkel. A 24 vizsgált járásszékhelyen található rendelet szerint szegregált területeket behatároló térképeket a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta. A szegregátumok adottságainak részletes leírását a helyszínen lévő roma szakértők és/vagy szociális munkások végezték el, a 24 településen található 72 szegregátum vonatkozásában. A kitöltött vizsgálati adatlapok alapján a szegregátumok 80,69%-ában van közmű ellátottság (vezetékes víz, vezetékes gáz, elektromos áramellátás, csatornahálózat), míg 14,99%-ában közmű csak a városban van a szegregátumban nincs. A szegregátumok 70%-ában nem található kijelölt szemétlerakó hely. Dögkút előfordulása egyáltalán nem jellemző; és vizenyős terület a lehatárolt területek 36,3%-ánál fordul elő. A szegregátumok 40,28%-ában a telepen élők száma meghaladja a 100 főt. A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a szegregátumok infrastrukturális ellátottsága általában nem kritikusan rossz ma már, de jelentősek a szegregátumok közti különbségek. Beazonosításukra alkalmazott szegregációs mutató szenzitivitása megfelelő, ugyanis pontosan jelöli a hátrányos helyzetű csoportok lakta területeket. Azonban a kiemelt területek hátrányos helyzetét differenciáltabban lehetne megítélni, ha a szegregációs mutató számítása során az iskolai végzettség és a munkajövedelem mellett a szegregátum infrastruktúráját is figyelembe vennék.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.coursekörnyezet-egészségügyihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/231922
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszegregátumokhu_HU
dc.subjectjárásszékhelyekhu_HU
dc.subjectinfrastrukturális ellátottsághu_HU
dc.subjecthátrányos helyzetűek által lakott területekhu_HU
dc.subjectpontrendszerhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleSzegregált telepek infrastrukturális adottságainak vizsgálatahu_HU
dc.title.translatedInvestigation of segregated areas based on infrastructural facilitieshu_HU
Fájlok