A fogyasztó fogalma az uniós jogban, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorVarga, Nelli
dc.contributor.authorNagy, Zsófia
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-14T06:03:48Z
dc.date.available2020-05-14T06:03:48Z
dc.date.created2020-05
dc.description.abstractDolgozatom célja, hogy az Európai Unió fogyasztóvédelmi célú szabályai kapcsán vizsgáljam a védelmezni kívánt jogalany, a fogyasztó definícióját, bemutatva, hogy a jogalkotás által adott fogalommeghatározás kereteit hogyan alakította az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata, továbbá be kívánom mutatni az uniós fogyasztó fogalomnak a magyar jogalkotásra, illetőleg a magyar bíróságok ítélkezésére gyakorolt hatását. Az uniós jogban nem alakult ki a fogyasztó egységes fogalma, a másodlagos jogforrások által adott meghatározások kizárólag a szabályozott jogterület viszonylatában alkalmazandóak. Ezen jogi alapok mentén – egységes jogszabályi fogalom hiányában – csupán a jellemző közös fogalmi ismérvek feltárására volt lehetőségem, az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói minőség kérdéskörére vonatkozó esetjogán keresztül bemutatva, hogy a jogszabályi keretek hézagjait miként töltötte ki a Bíróság jogértelmezése. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei kapcsán kiemelendő, hogy a Bíróság a fogyasztó fogalmát nem önmagában, az adott jogviszonytól elválasztva értelmezi, hanem a vizsgált jogviszonnyal összefüggésben, a szerződés jellegének és céljának, valamint – a fogyasztóvédelem céljainak fényében – a szerződéskötő felek közötti erőviszonyok figyelembevételével. A fogyasztó fogalma objektív és funkcionális, melyet a felek közötti jogviszony részletekbe menő elemzése útján, mindig az adott szerződés tekintetében, eseti alapon kell értékelni. Erre tekintettel nem adható egy általános érvényű definíció, pusztán támpontot kaphatunk a konkrét másodlagos jogforrás rendelkezéseinek értelmezéséhez. Az uniós fogyasztóvédelmi jogalkotásra az utóbbi időben az a tendencia jellemző, hogy az irányelvek jogalapjául az EUMSZ 169. cikke helyett a belső piacra vonatkozó szabályok elfogadásánál irányadó 114. cikk szolgál, mely tekintetében már a maximum jogharmonizáció érvényesül, azaz a tagállami implementáció során már nincs lehetőség az eltérésre. Ez a tendencia az uniós és tagállami fogyasztó fogalom egységesítése felé mutat, melyre a határokon átívelő online piac térnyerése okán is szükség van, mivel az átláthatóság követelményének is eleget tevő egységes fogyasztó definíció a tudatos fogyasztói magatartás kiindulópontja.hu_HU
dc.description.courseFogyasztóvédelmi szakjogászhu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/287167
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfogyasztóvédelemhu_HU
dc.subjectfogyasztóhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA fogyasztó fogalma az uniós jogban, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának gyakorlatárahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)