Az elmúlt 20 évben felélénkült a szikes tavakra irányuló kutatások száma, melyek rámutattak a hortobágyi legelőtavak jelentőségére. Számos vizes élőhely-rehabilitációs projekt valósult meg, melyeknek köszönhetően ma már földtani, fizikai és kémiai mutatókkal is jellemezni tudjuk azokat. A legelőtavak állapot vizsgálatának nagy jelentősége van, mivel azok az elmúlt 200 év tájátalakító és a felgyorsuló éghajlat-változási folyamatok negatív hatásait napjainkban fokozottan szenvedik el. A megváltozott agrárgazdasági állapotok befolyásolták a tájhasználatot, drasztikusan lecsökkent a legelőn tartott állatok létszáma, mely egy másik tényezője a legelőtavak degradálódásának. Ezeknek a vizes élőhelyeknek a fenntartásában a legeltetéses állattartásnak kulcsfontosságú a gyakorlati jelentősége. Azonban annak visszaszorulása miatt ezek a speciális vizes élőhelyek nem részesülnek abban a kiemelt kezelésben, ami fenntartásukhoz szükséges. A régen kialakult szikes tavak a tájhasználat negatív változása miatt elmocsarasodott, homogén, fajszegény élőhelyek lettek, ami veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Számos kutatás bizonyította, hogy ennek a degradálódott állapotnak a visszaállításához a legeltetés intenzív alkalmazására van szükség, ami pedig a gazdálkodók bevonásával valósulhat meg. Dolgozatomban összegyűjtöttem a témával kapcsolatosan fellelhető szakirodalmat és kutatási eredményt. Ezek alapján ismertetem a Hortobágy egykori természetes vízjárását és az ahhoz alkalmazkodó tájhasználatot, valamint azokat az antropogén folyamatokat, melyek kedvezőtlenül alakították a pusztát és jelentősen befolyásolják annak mai képét és lehetőségeit. A legújabb kutatási és pályázati tanulmányok eredményei alapján ismertetem a legelőtavak jelenlegi ökológiai állapotát és azok rehabilitációjának eddigi tapasztalatait. Személyesen gyűjtöttem adatokat a legelőgazdálkodásra vonatkozóan, olyan területekről, amelyek kedvezőbb, legelőtavas rehabilitáción már átestek és azokról, amelyek rosszabb vízellátottsággal rendelkeznek, hogy megtudjam, milyen különbségek mutatkoznak és hogyan hatnak ezek a területeken való gazdálkodásra.
Diplomadolgozatom egyik célja, hogy a szakirodalmak és a legújabb kutatási eredmények által ismertessem ezeket a különösen sérülékeny vizes-élőhely típusokat, azok jelenlegi ökológiai állapotát és az azt veszélyeztető tényezőket. Dolgozatom másik célja, hogy bemutassam a legelőtavak hatását az élővilágra, a terület mikroklímájára, a legelőgazdálkodásra és a turizmusra.