Munkám során egér parotiszból és könnymirigyből nyert acinus sejtrészleteken végzett sejtizolálás és immunfluoreszcens módszer optimalizálását követően lokalizáltam a Na+/K+ pumpa helyét az acinus sejtek plazmamembránján. A pumpa apikális oldalon való elhelyezkedését IP3 receptor jelölésével igazoltam. Továbbá megvizsgáltam az apikális oldal kiterjedtségét, melyet a TMEM16A-ként azonosított kloridcsatorna jelölésével becsültem meg, ami a teljes sejtmembrán 30%-át apikális membránként azonosította. Ezek az eredmények együtt arra utalnak, hogy az apikális membrán az irodalmi adatokkal szemben jóval nagyobb, így ha vannak ott Na+/K+ pumpák, azok működése nem elhanyagolható és jelentős szerepet játszanak az apikális membrán iontraszportjában, ezzel befolyásolva a nyálszekréciót. Munkacsoportom korábbi eredményei alapján, mi szerint az apikális membránban nagyobb számban helyezkednek el K+ csatornák, és az én eredményeim felhasználásával egy új nyálszekréciós modellt alkottunk. Az új modell esetében a K+ csatornák döntő többsége az apikális membránon helyezkedik el, ami nagy mennyiségű K+ szekréciót eredményez. A szekretált K+-t pedig a Na+/K+ fogja reabszorbeálni vissza az intracelluláris térbe, mindeközben a pumpa Na+-t pumpál a lumenbe, ezzel is részben kiváltva a paracelluláris Na+ szekréciót.