A szakdolgozatom témája a sportban régen és napjainkban is jelen lévő dopping problémája, annak szabályozásának története, jogi szabályozásának alapkérdései, büntetőjogi vetülete, büntetőjogi szabályozása. A dolgozatomban bemutatok néhány magyar Bírósági döntést, amelyen keresztül látható a doppinghoz kapcsolódó teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekmény büntetésének bírói gyakorlata. A sportszellem és a fair play a sportélet talán legmeghatározóbb tényezője, amelyet valamennyi versenyen előszeretettel hangoztatnak is. Amióta sportolásról beszélhetünk, a sportolók mindenáron győzni akarása folyamatosan arra késztette és a mai napig készteti is az sportban résztvevő személyeket, hogy mindenkinél, sokszor még saját maguktól is jobbak legyenek, és jobbnál jobb eredményeket érjenek el, egyéni csúcsokat döntsenek. Álláspontom szerint ezen folyamatos eredményhajszolás és csúcsdöntés az egyik oka annak, hogy egyes sportolók annak érdekében, hogy a teljesítőképességüket a maximális szintre emeljék, különböző „segédeszereket” vesznek igénybe, azokhoz nyúlnak segítségül. Sajnos abba egyáltalán nem, vagy csak már későn gondolnak bele ezek a sportolók, hogy ez által a saját egészségük is igen komoly veszélybe kerülhet. Természetesen a teljesítményfokozás nem csak a profi, hanem az amatőr sportban, sőt akár a hétköznapi sportolásban is jelen van. Az élsporttól elvárt eredmények, a világrekordok hajszolása "természetes" úton vezetnek a sportolói teljesítmények befolyásolásának egyre kifinomultabb módszereihez - melyek alkalmazásában gyakran másodlagos szempont a sportoló egészsége, a szervezet működésének fenntarthatósága. Manapság már elmondhatjuk azt a szomorú tényt, hogy a dopping alkalmazása mindennapos a versenysportban. Ezen kijelentés a tiltott és a nem tiltott szerekre is igaz állítás. Sajnálatos tény az is, hogy a sportolónak legtöbbször sem beleszólása, sem tudása nincs abba, illetve arról, milyen szerekkel próbálják belőle a maximumot kihozni, annak adott esetben a későbbiekben milyen negatív hatása lesz az egészségére. Büntetőjogilag vizsgálva a doppingolás „büntetését”, azt állapíthatjuk meg, hogy a Btk., a „teljesítményfokozó szerrel való visszaélés” bűncselekmény rendelkezéseit, annak szankciót nem kifejezetten a teljesítményfokozó szert használó személy megbüntetésére, felelősségre vonására kívánja alkalmazni, mint ahogyan a doppingolás esetén az azt használó személy elleni szankcionálás, hanem az ilyen szert előállító, illetve ilyen szert kínáló, átadó, forgalomba hozó, vagy vényen rendelő személy ellen. Ezen büntetőjogi rendelkezés tehát magának a teljesítményfokozó szernek a külvilágra, másik személyhez történő jutását, átadását, felhasználásának lehetőségét, azzal való kereskedését kívánja büntetni, akár már ezen cselekmények előkészületi magatartásain keresztül is.