Szakdolgozatom témájául a tiltott adatszerzési módszereket választottam az informatika területén. Szeretném bemutatni milyen módszerekkel szerezhetnek meg adatokat a személyi számítógépekről és szerverekről. Milyen az emberi természetből adódó gyengeségeket, valamint szoftveres és hardveres réseket használva lophatják el adatainkat. Továbbá milyen módszerekkel védhetjük meg adatainkat az eltulajdonítástól. A technológiák folyamatos terjedésével egyre nagyobb problémává válik a számítógépeken tárolt adatok védelme. Az internet elterjedése előtt csak fizikailag kellett ezen személyes és egyéb adatokat védeni. Az internet térhódításával azonban már a szoftveres védelmek használatára is rákényszerültek a felhasználók. Egyre nagyobb jelenősége lett a tűzfalaknak, vírusírtóknak és az operációs rendszerek folyamatos frissítésének. Mivel minél régebbi adatbázissal rendelkező vírusírtónk van annál nagyobb a valószínűsége, hogy valami olyan kártékony programra akadunk böngészés közben, ami ellen semmi védelmünk sincs. A terjedőben lévő legújabb okoseszközök használata, mint az okoshűtő és egyéb háztartási eszközök is komoly veszélyforrássá válhatnak, hiszen ezeknél semmi sem garantálja, hogy pár év elteltével is frissítenék a gyártók az ezeken található operációs rendszereket. Így könnyű dolguk lehet, ha be akarnak ezekre törni a támadók. A már említett okoshűtőról pedig akár hitelkártya adatokat is megszerezhetnek, hiszen opcionálisan beállítható rajtuk, hogy automatikusan rendeljenek, ha elfogyott valami. Az internetes technológiák fejlődésével pedig egy újabb lehetséges veszélyforrás jött létre azzal, hogy egyre több adatunkat töltöttük fel valamilyen formában a világhálóra. Ezen adatok védelméről pedig a felhasználó csak remélheti, hogy a szolgáltató valamilyen módon gondoskodni fog, és nem adja tovább nagyobb haszonszerzés érdekében. A közösségi hálók robbanásszerű előretörésével óriási mennyiségű személyes adat került a világhálóra. Amíg ezek létezése előtt szinte csak titkosszolgálati eszközök segítségével lehetett megfigyelni egy személy szokásait, viselkedését, addig a Facebookhoz hasonló közösségi hálózatokon megosztott, publikus személyes adatok alapján bárki megtudhatja ezeket. Egyre nagyobb üzlet lett ezen adatok összesítése és árusítása, főleg reklám céljából. A kibertérben tárolt privát adatok is folyamatos veszélyben vannak. Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne lenne hír valami több milliós felhasználójú adatbázis feltöréséről, ellopásáról. Dolgozatomban szeretném bemutatni mikre kell odafigyelni, hogy ne kerüljenek adataink illetéktelenek kezébe. Bemutatásra kerülnek majd a dolgozat megértéséhez szükséges fogalmak, mint például a biztonság és a kibertér. Ezen felül szó lesz a legismertebb kártékony programokról, és az ellenük való védekezésről. A dolgozatban kiemelt figyelemmel tárgyalom majd az adathalászási módszereket. Melyek a mai internetközpontú életünkben szinte mindennapos dolognak számít. Bemutatásra kerülnek még az újabb hardveres sebezhetőséget, valamint egy ábra segítségével a fenyegetettségi és támadási trendek. Végezetül a büntetőjogi vonzatai lesznek megemlítve az ilyen támadásokban résztvevők számára. Ebben a mai technológiailag fejlett világban nincs olyan módszer, ami százszázalékos védelmet tudna biztosítani, hiszen a kártékony programok mindig a védelem előtt járnak.